Már tapasztalhatunk bizonyos jó irányú törekvéseket a multinacionális kereskedőláncok egyes tagjaitól arra, hogy végre a hazai beszállítókkal is partnerként viselkedjenek, ám a trükközés továbbra is jelen van a rendszerben – jelentette ki megkeresésünkre Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke, az Országgyűlés fideszes alelnöke. A lapunkat megkereső termelők több olyan módszerről is beszámoltak, amivel a hazai termékeket a multiláncok versenyhátrányba hozzák a külföldiekkel szemben, illetve ezzel együtt megnehezítik a magyar gazdálkodók terményértékesítését.
A Magosz elnöke szerint a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvény tavaly év végi módosításai némi javulást hoztak a beszállítók és a kereskedelmi láncok közötti kapcsolatban, ám mint mondta, az angliai körülményektől még mindig messze vagyunk. Példaként említette a tejtermékeket, amelyek esetében egy, a gazdaszervezet által végzett piaci felmérés kiderítette, hogy a magyar árut általában jóval drágábban kínálják a vevőknek, mint a külföldről behozott hasonló termékeket. Rávilágított: az üzletláncoknál központi beszerzés zajlik, ami hozzájárul ahhoz, hogy az EU jelentős tejtermelő országaiból származó felesleget itthon minimális árréssel dobják piacra, miközben a hazai tejre 30-50 százalékos árrést is rápakolnak. Ezzel a hazai termékforgalmat leszorítják, hiszen az így sokkal drágábban kínált magyar tej helyett a rosszabb jövedelmi helyzetben lévő vásárlói tömegek természetesen az olcsóbb árut választják. Érdekességként említette még meg a sajtok esetét is, ahol – mint mondta – azt tapasztalták, hogy egyes áruházak a növényi adalékanyagokból készült importsajtok árához akarják igazítani a hazai, tejből előállított minőségi termékek árát.
Jakab István szerint egyértelmű, hogy a rendszer még hagy maga után némi kívánnivalót, ám látható, hogy a piaci feltételek már átláthatóbbak, némely áruházlánc pedig már komolyan is gondolja a hazai termékek preferálását. Az Országgyűlés alelnöke kijelentette: a kormányzat továbbra is eltökélt abban, hogy azonos feltételeket teremtsen a magyar termékek számára, s hogy azok meghatározók legyenek a hazai élelmiszer-kereskedelemben. Elmondása szerint annak a módját is meg fogják találni, hogy visszaszorítsák a különböző trükközéseket.
Az úgynevezett polcpénzek – amit a multik a beszállítóktól különböző jogcímeken azért kértek, hogy az áru kikerülhessen a boltok polcaira – eltüntetését célzó törvénymódosítás nyomán egyes áruházláncok elálltak a különböző okokból kivetett sarcok beszedésétől, ám cserében 40-50 százalékkal alacsonyabb áron akarják ugyanazt az árut megkapni a beszállítóktól. A Heti Válasz című lapnak egy élelmiszer-ipari beszállító arról is beszámolt, hogy az üzletláncok a szerződéskötéskor forgalomfüggő prémiumok kifizetését írják elő, az eredeti forgalmat pedig direkt jelentősen alulbecsülik. Vagyis minél több fogy az adott termékből, az üzletlánc idővel annál kevesebbet fizet érte. Termelők lapunk figyelmét arra is felhívták, hogy az üzletláncok az idénytermékek – a dinnye, a paradicsom vagy a paprika – esetében direkt tartják még boltjaikban az importárukat akkor, amikor ezekből már a hazai termény is elérhető. Ezzel – világítottak rá – elérik, hogy az itthon termett zöldség felhalmozódjon a raktárakban, amire hivatkozva később lenyomhatják az árakat. A termelők szerint ez volt tapasztalható a dinynye esetében is, amit képesek voltak szinte rohadt állapotban is még a boltban tartani, hogy említett céljukat elérhessék.
origo.hu
Megszólalt Magyar Péter volt barátnője: Magyar Péter nem az, akinek látszik - videó
