Az idei év kétségkívül legnagyobb szenzációt kiváltó botránya a génmanipulált vetőmaggal való hazai szennyezettség és következményei. A Greenpeace és a GM Freeze közös új tanulmánya arra mutat rá, hogy ennél is nagyobb botrány várható leginkább a sok génmódosított növényt (GMO-kat) termesztő országokban. A legújabb tudományos jelentés ugyanis összefüggésbe hozza a rákkal, a születési rendellenességekkel és a vízszennyezéssel az elsősorban a GMO-ültetvényeken használt gyomirtó szereket.
Éljünk akár nagyvárosban, akár vidéken, mindannyian ki vagyunk téve a gyomirtó szerek hatásának: vagy a repülőről permetezéssel, vagy az ételünkben található vegyszermaradványokkal, vagy a mezőgazdasági területekről a közeli földekre, tengerekbe vagy folyókba szivárgott mérgekkel, de hatásuk utolér. Igaz ez természetesen a városi kertek virágládáinál és a nagybani intenzív mezőgazdaságban használt gyomirtó szerekre is. Az egyik legelterjedtebb gyomirtót, a Roundupot úgy hirdeti a világ legnagyobb vegyipari és agrárvállalata (és a mostani szennyezés egyik fő felelőse), a Monsanto, mint ami biztonságos a környezetre és az emberi szervezetre – ám halálos a gyomok számára. De vajon tényleg valamennyi gyomirtó anynyira biztonságos, mint ahogy azt előállítóik mondják nekünk?
Mivel az Európai Unió és a többi szabályozó szerv a GMO-k és a gyomirtók engedélyezésénél jelentős mértékben azokra a kutatási eredményekre támaszkodik, amiket az engedélyt kérő és árusításukban érdekelt cégek készítettek, ezért a Greenpeace és a GM Freeze egy olyan tudományos jelentést készített, amely csaknem kétszáz, főként az előző évtizedben készült, független és a szakma által is véleményezett tudományos tanulmány elemzésére épül. Az eredmények nem túl meglepők: a gyomirtók és köztük a legnagyobb arányban használt Roundup közel sem ártalmatlanok.
A Roundup és számos más gyomirtó szer egyik legfőbb összetevője a glifozát nevű vegyi anyag. A tanulmányok szerint a glifozát hatása összefüggésbe hozható a rákkal, többféle születési rendellenességgel és idegrendszeri eredetű betegségekkel, például a Parkinson-kórral. A laboratóriumi vizsgálatok ijesztő tényeket tárnak elénk: a glifozát károsíthatja a sejteket, beleértve az emberi embriósejteket is. Sőt a tanulmányok szerint még a nemi jelleget is befolyásolja, mivel felborítja a hormonális egyensúlyt. Környezeti hatásairól sem mondhatunk sokkal jobbat. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy ez a vegyszer igencsak káros a folyókra és a benne élő állatokra. A talajban felborítja a tápanyagok egyensúlyát, így a növények jobban ki vannak téve a különféle megbetegedéseknek. Végül az ivóvizet is beszennyezheti.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a gyomok ellenállóvá, úgynevezett szupergyomokká váltak: glifozátrezisztenciát már több mint húsz gyomfajnál észlelték, és ezen belül több mint száz rezisztens fajtát azonosítottak. S mivel a génmódosított haszonnövények mind nagyobb része szintén rezisztens a glifozátra, a glifozátot és GM-terményeket előállító cégek – például a Monsanto – azt a megoldást ajánlják a gazdáknak, hogy még több és még nagyobb koncentrációjú gyomirtót vessenek be, sőt használjanak a glifozátnál is mérgezőbb hatású szereket. A növényvédő szerek eme „fegyverkezési harcában” úgy tűnik, elszabadult a pokol.
Tévedés volna azt hinni, hogy nyomós okunk van a túlzott vegyszerhasználattal járó kockázatok elviselésére. Vagy akár a génmanipulált élelmiszerekkel való kísérletezésre, a nagyipari mezőgazdaság támogatására. A Világbank és az ENSZ három szakmai szerve, az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), a Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 110 kormány közreműködésével 11 millió euróból a kormányok által delegált 400 szakértő három és fél éves munkájával készített kutatást nemrég arról, mit tehet az agrárium a szegénység és az éhezés csökkentéséért, miként lehet azt fenntarthatóbbá tenni. (Ez és a mezőgazdasági gyomirtók hatásairól készült tanulmány angolul teljes egészében, az összefoglalójuk pedig magyarul elérhetőek a www.greenpeace.hu oldalon.) Ebben a hallatlan jelentőségű tanulmányban arra jutott a kutatócsoport, hogy zsákutca a nagyipari, vegyszeres mezőgazdaság, és helyette a helyi fajtákra és erőforrásokra, kistermelőkre, családi gazdaságokra, biotermelésre kell alapozni a mezőgazdaságot. Nota bene: a génmódosított élőlényekkel, haszonnövényekkel kapcsolatban is megállapítják: nem igaz a géntechnológia-ipar fő érve, miszerint a GMO-k csökkentik a vegyszerfelhasználást, és hogy majd ők látják el az éhezőket. Ellenkezőleg: súlyos környezeti, egészségügyi és gazdasági károkat, kockázatokat jelentenek.
A jelenleg elfogadás előtt álló magyar vidékstratégia egyértelműen jó irányt képvisel, Ángyán József és csapata mind legitimációjában, mind szakmaiságában, progresszivitásában példamutató anyagot tett le az asztalra. Vagyis adottak az alapok ahhoz, hogy az unió többi országában is segítsük a nyilvánvalóan minket is érintő agrárfolyamatok fenntartható irányba terelését. Nem hagyhatjuk tovább figyelmen kívül az egyre növekvő mennyiségű tudományos bizonyítékot a glifozát és a GMO-k veszélyeivel kapcsolatban. A magyar agrárium és a magyar fogyasztók védelmében az eddig felmerült problémák miatt egyetlen glifozát-toleráns génmódosított terményt sem szabad engedélyezni – sem Európában, sem másutt. Az európai gazdálkodáspolitikában óriási reformokat indítottak el – és a magyar kormánynak segítenie kell, hogy a többi ország is végre felismerje, a génmódosított termények és vegyszerek virágzását lehetővé tévő ipari mezőgazdaság alapjaiban fenntarthatatlan.
Vegyszeres gazdálkodás vagy egészséges élelmiszerek? Pár nagy agrocég uralja a piacot, vagy találjon újra megélhetést az agráriumban a vidéki lakosság nagy része? A tét nagy: hazánk és az unió lakosságának nagy része vidéken él, az EU büdzséjének 70 százaléka agrárcélokra megy el. A tányérunk tartalmáról nem is beszélve.
A szerző a Greenpeace Magyarország
GMO-kampányfelelőse
A magyar vidékfejlesztésről folyó vitában megjelent írások: Ángyán József: Új nemzeti vidékstratégia (vitaindító, június 10.); Wagenhoffer Zsombor: Szerezzük vissza belső piacainkat! (június 20.); Németh István: Életképes kistérségek, patrióta szemlélet (június 20.); Dr. Molnár Rezső: A mezőgazdaság jövőképe (június 25.); Dr. Keve Tibor: Gazdakörök szervezése és a magyar vidék (június 30.); Csudai Endre: A monopolizált piac nem piac (július 8.); Paál Sándor: Előtérben a hagyományos fajták termesztése (július 18.); Bogár László: A mostani válaszúton dől el minden (július 20.); Nagy Ferenc József: Rákosi és Kádár szelleme még itt lebeg (július 20.).
origo.hu
Gyerekei szeme láttára ütötte-verte feleségét egy salgótarjáni férfi
