Folytatása lesz ez az új darab a Tolcsvay-trilógiának?
– Teljesen új, de mégis nagyon régi. Egyfajta összefoglalása annak az útnak, amire 1974-ben léptem rá. Kavarogtak bennem akkor a dolgok. Megnyugodni akartam, és talán ezért is csatlakoztam Kresz Albert barátomhoz, aki fotózni ment Kakasdra. Ott hallottam először a bukovinai székely Fábián Ágostonnétól – Márika nénitől – az Égig érő fa meséjét, amit egy óvodában mint dadus, ízes nyelven mesélt a gyermekeknek. A lelkem legmélyéig megérintett a mesemondása, gyönyörű nyelvezete. Abban az évben életemben először eljutottam Erdélybe, azon belül is a Gyimesekbe, ahol a fák valóban az égig érnek. Ott éltem át életem egyik legmeghatározóbb élményét, egy hajnalon, amikor csak néztem, ámultam, hogy ott az esztenán hogyan kel fel a nap. Puha felhők voltak a völgyekben, a fenyők csúcsa az egekben, csilingelt-kolompolt a nyáj, és a fény lassan áttörte a homályt. Aztán aranyló fényben jött fel a nap… és én ott ülök a világ tetején, Bükkhavason. Ez az élmény megmozdított bennem valamit. Szeptember 8. hajnala volt, Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának napja, Kisasszony napja, amit én még akkor nem tudtam. Most a kör bezárul: Máriaremetén, a Kisasszonynak szentelt templomnál mutatjuk be az új művet. Ez a mese évtizedek alatt szüntelenül ott dolgozott bennem. Készült egy gyermekműsor is belőle, amivel éveken át jártuk az országot a Tolcsvay Trióval. Mélyebben kezdtem foglalkozni a néphagyományokkal, az ősiséggel. Ma már nem vagyok teljesen járatlan ebben a világban. Az édesanya dala a műben, amit Tárnoki Beatrix énekel, majdnem olyan, mintha népi dallam volna. Húzza a Téka együttes a bonchidait, majd megszólal az én dalom, ami szervesül az autentikus ősihez. Igazi öröm Ökrös Csaba, Soós András, Havasréti Pál és Lányi György hangszeres játékában megfürödni. Valódi tisztulás.
– Mi a mese alapmotívuma?
– Ez a mese a Kárpát-medence egyik legősibb alaptörténete, rengeteg változata van. Az életről, az ember sorsának változásáról is szól. Igazi rend van benne. Mindig minden emberi sorsra alkalmazható, hiszen a jellemet formáló próbákról, az egyéniség alakulásáról, a tévedésekről és ezek belátásáról is szól. Másfelől ez a fa a mindenség maga, sárkányostól. Tanulni kell tőle, és meg kell küzdeni vele. A sokféle értelmezést megpróbáltam átengedni magamon, és ebből létrehozni a sajátomat. Néhány éve összehozott a sors Béres Józseffel, és ajándékba kaptam tőle leánya, Béres Melinda mesekönyvét, amit ő írt, és testvére, Merse rajzaival illusztrált. Semminden a címe. Olvastam, és beleköltöztem. Aztán megkértem Melindát, írja meg velem az Ég ígérő fát. Négy év alatt elkészült, megnőtt a darab úgy, hogy nem fért bele egy részbe, hanem kétfelvonásos született. Ez nem rockopera, nem musical, hanem daljáték tánccal, aminek eseménysora van. A tánc, amit a solymári Cédrus néptáncegyüttes ad elő, erősíti a mondanivalót. A rendező-koreográfus, Varga Zoltán a Bartók táncegyüttes alapító tagja volt. Munkáját Érchegyi László, illetve Lőrincz Beáta jelmez- és díszlettervekkel segítette.
– Kik játszanak még a darabban?
– A legény, aki feljut az Ég ígérő fára, a Misztrál együttes tagja, Heinzinger Miklós. A leány egy szép hangú vajdasági lány, Török Tilla, aki népzenész zeneakadémista, Ökrös Csaba-tanítvány. Agancsos szerepét Nemes Levente gitáros-énekes, Csúszómászót Lányi György szólaltatja meg. A Tolcsvay Trió pedig – magam mellett hű társaimmal, Egri Lászlóval és Czipó Tiborral a fa tövében – a tőle megszokott zenei világot játszsza. Érdekes látnom, hogy míg bennem a rég elfeledettnek hitt múltat támasztja fel a zeneszerzés, addig a nálam fiatalabbak gondolatai inkább a jövő felé kalandoznak. Béres Melinda például az Ég ígérő fa egyik világát a számok országának írta meg, hiszen lassanként mindannyian csak számok leszünk, ha nem vigyázunk, egy hatalmas rendszerben. 1968-ban a Ki mit tud? nyerteseként nem gondoltam volna, hogy még nagypapa koromban is a színpadon énekelhetek, és új művet mutathatunk be. Ha a Jóisten ad erőt és egészséget, talán sokfelé vihetjük még. Köszönöm a fiatalok sodró lendületét, és boldog vagyok, hogy velük dolgozhatok. Hálás vagyok a feleségemnek, aki a lebonyolítás, szervezés munkáját vállalta, és a sok segítőnek, különösen a fő támogatónknak, hiszen nekik köszönhetően az előadás ingyenes lehet. A múlt értékeit megőrizve, megélve a mai világot, őszinte hittel énekelünk a jövőnek.
Ifj. Lomnici nagy titkot árult el: ezért támogatja Orbán Viktort