A mindenség maga

Ősbemutatóra készül Tolcsvay Béla és Béres Melinda két hét múlva, augusztus 27-én szombaton este hét órakor a máriaremetei templom szabadtéri oltáránál. Az Ég ígérő fa című kétfelvonásos táncos daljátékban önmagát is alakítja Tolcsvay Béla, a bölcset, aki átadja a fiataloknak mindazt a tudást, aminek ő már birtokában van.

Farkas Adrienne
2011. 08. 22. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Folytatása lesz ez az új darab a Tolcsvay-trilógiának?
– Teljesen új, de mégis nagyon régi. Egyfajta összefoglalása annak az útnak, amire 1974-ben léptem rá. Kavarogtak bennem akkor a dolgok. Megnyugodni akartam, és talán ezért is csatlakoztam Kresz Albert barátomhoz, aki fotózni ment Kakasdra. Ott hallottam először a bukovinai székely Fábián Ágostonnétól – Márika nénitől – az Égig érő fa meséjét, amit egy óvodában mint dadus, ízes nyelven mesélt a gyermekeknek. A lelkem legmélyéig megérintett a mesemondása, gyönyörű nyelvezete. Abban az évben életemben először eljutottam Erdélybe, azon belül is a Gyimesekbe, ahol a fák valóban az égig érnek. Ott éltem át életem egyik legmeghatározóbb élményét, egy hajnalon, amikor csak néztem, ámultam, hogy ott az esztenán hogyan kel fel a nap. Puha felhők voltak a völgyekben, a fenyők csúcsa az egekben, csilingelt-kolompolt a nyáj, és a fény lassan áttörte a homályt. Aztán aranyló fényben jött fel a nap… és én ott ülök a világ tetején, Bükkhavason. Ez az élmény megmozdított bennem valamit. Szeptember 8. hajnala volt, Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának napja, Kisasszony napja, amit én még akkor nem tudtam. Most a kör bezárul: Máriaremetén, a Kisasszonynak szentelt templomnál mutatjuk be az új művet. Ez a mese évtizedek alatt szüntelenül ott dolgozott bennem. Készült egy gyermekműsor is belőle, amivel éveken át jártuk az országot a Tolcsvay Trióval. Mélyebben kezdtem foglalkozni a néphagyományokkal, az ősiséggel. Ma már nem vagyok teljesen járatlan ebben a világban. Az édesanya dala a műben, amit Tárnoki Beatrix énekel, majdnem olyan, mintha népi dallam volna. Húzza a Téka együttes a bonchidait, majd megszólal az én dalom, ami szervesül az autentikus ősihez. Igazi öröm Ökrös Csaba, Soós András, Havasréti Pál és Lányi György hangszeres játékában megfürödni. Valódi tisztulás.
– Mi a mese alapmotívuma?
– Ez a mese a Kárpát-medence egyik legősibb alaptörténete, rengeteg változata van. Az életről, az ember sorsának változásáról is szól. Igazi rend van benne. Mindig minden emberi sorsra alkalmazható, hiszen a jellemet formáló próbákról, az egyéniség alakulásáról, a tévedésekről és ezek belátásáról is szól. Másfelől ez a fa a mindenség maga, sárkányostól. Tanulni kell tőle, és meg kell küzdeni vele. A sokféle értelmezést megpróbáltam átengedni magamon, és ebből létrehozni a sajátomat. Néhány éve összehozott a sors Béres Józseffel, és ajándékba kaptam tőle leánya, Béres Melinda mesekönyvét, amit ő írt, és testvére, Merse rajzaival illusztrált. Semminden a címe. Olvastam, és beleköltöztem. Aztán megkértem Melindát, írja meg velem az Ég ígérő fát. Négy év alatt elkészült, megnőtt a darab úgy, hogy nem fért bele egy részbe, hanem kétfelvonásos született. Ez nem rockopera, nem musical, hanem daljáték tánccal, aminek eseménysora van. A tánc, amit a solymári Cédrus néptáncegyüttes ad elő, erősíti a mondanivalót. A rendező-koreográfus, Varga Zoltán a Bartók táncegyüttes alapító tagja volt. Munkáját Érchegyi László, illetve Lőrincz Beáta jelmez- és díszlettervekkel segítette.
– Kik játszanak még a darabban?
– A legény, aki feljut az Ég ígérő fára, a Misztrál együttes tagja, Heinzinger Miklós. A leány egy szép hangú vajdasági lány, Török Tilla, aki népzenész zeneakadémista, Ökrös Csaba-tanítvány. Agancsos szerepét Nemes Levente gitáros-énekes, Csúszómászót Lányi György szólaltatja meg. A Tolcsvay Trió pedig – magam mellett hű társaimmal, Egri Lászlóval és Czipó Tiborral a fa tövében – a tőle megszokott zenei világot játszsza. Érdekes látnom, hogy míg bennem a rég elfeledettnek hitt múltat támasztja fel a zeneszerzés, addig a nálam fiatalabbak gondolatai inkább a jövő felé kalandoznak. Béres Melinda például az Ég ígérő fa egyik világát a számok országának írta meg, hiszen lassanként mindannyian csak számok leszünk, ha nem vigyázunk, egy hatalmas rendszerben. 1968-ban a Ki mit tud? nyerteseként nem gondoltam volna, hogy még nagypapa koromban is a színpadon énekelhetek, és új művet mutathatunk be. Ha a Jóisten ad erőt és egészséget, talán sokfelé vihetjük még. Köszönöm a fiatalok sodró lendületét, és boldog vagyok, hogy velük dolgozhatok. Hálás vagyok a feleségemnek, aki a lebonyolítás, szervezés munkáját vállalta, és a sok segítőnek, különösen a fő támogatónknak, hiszen nekik köszönhetően az előadás ingyenes lehet. A múlt értékeit megőrizve, megélve a mai világot, őszinte hittel énekelünk a jövőnek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.