A kilenc országos munkaadói szervezet vezetői tárgyaltak tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértőivel a készülő új munka törvénykönyvéről. Mint ahogy az várható volt, a munkáltatói érdekképviseletek arról számoltak be a konzultáció után: egyetértenek a tárca tervezetével, mert az segíti a vállalkozások alkalmazkodását az egyre inkább változó piachoz, növeli versenyképességüket és hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez. A munkaadók partnerek a védett kor intézményének fenntartásában, valamint elfogadják azt is, hogy a jelenlegi alapszabadságra épülő többletszabadság rendszer fennmaradjon.
Utóbbit viszont csak akkor támogatják, ha a tárca partner abban, hogy a fizetett munkaszüneti napok számát nem emelik tovább. A munkáltatók javasolták annak törvénybe foglalását, hogy a kormány a minimálbért csak azután határozhassa meg, hogy konzultált a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkaadói és szakszervezeti oldalával. Javasolták továbbá, hogy a munkavállaló kérésére a szabadság egyik évről a másikra átvihető, és 18 hónapig felhasználható legyen, illetve, hogy a túlórapótlék – pénzben vagy szabadidőben történő – kifizetéséről a munkaadó és a munkavállaló állapodhasson meg. A konzultáció után a tárca közölte, megvizsgálja, hogy a munkaadók mely javaslatai építhetők be a tervezetbe. Ismert, a minisztérium csütörtökön a szakszervezetekkel egyeztetett. Az ő álláspontjuk szerint viszont a tervezet nem szolgálja sem a foglalkoztatás bővülését, sem a gazdaság dinamizálását. Az érdekvédők a kétoldalú helyett háromoldalú tárgyalásokat sürgettek, ezt tegnap a munkaadók is kérték a tárcától.
Az MSZP a dokumentum viszszavonását sürgeti. A parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának MSZP-s elnöke formálisnak nevezte a tegnapi találkozót. Gúr Nándor szerint a kormányt képviselő Kardkovács Kolos helyettes államtitkár nem bír kompetenciával az ügyben, hatásköre odáig terjedt, hogy „eldönthette, megkínálja-e kávéval az asztalnál ülőket”.
Eközben az Alkotmánybírósághoz fordultak közszolgálati szakszervezetek. Álláspontjuk szerint alkotmányellenes a köztisztviselők és kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvények azon rendelkezései, amelyek lehetővé teszik a jogviszony megszüntetését a „méltatlanság” és a „bizalomvesztés” alapján.
A kifogásolt szabály sérti a jogállamiság elvét, ellentétes a munkához és a közhivatal viseléséhez való joggal, alkalmazása sérti az emberi méltósághoz való jogot és elfogadhatatlanul korlátozza a bírósághoz fordulás jogát is – vélik az érdekvédők.
Ifj. Lomnici nagy titkot árult el: ezért támogatja Orbán Viktort