Amikor az Egyesült Államok idén tavasszal minden korábbinál részletesebben adott számot haderejének tervezett térségbeli telepítéséről, a rakétavédelem mellett szakmai körökben különös érdeklődés övezte azt a bejelentést, mely szerint néhány éven belül egy állandó egységet hoznak létre F–16-os vadászgépekből a lengyelországi Lask légibázisán. Bár ez a lépés minden korábbinál nagyobb mértékben megerősíti az állandó amerikai katonai jelenlétet Kelet-Közép-Európában, az igazság az, hogy különböző gyakorlatok címén immár hosszabb időre és jelentős erőkkel szokás részükről a térség egy másik országába, Romániába települni.
Ennek a tevékenységnek a fókuszában immár évek óta az erdélyi Aranyosgyéres, a Román Légierő 71. bázisa áll, amely a haderőreformok és leépítések nyomán jóformán az egyetlen aktív repülőalakulat maradt az országnak ezen a felén. A Tordához közeli támaszponton a helyi erőket a 711. század izraeli korszerűsítésen átesett MiG–21-esei képviselik, amelyek a román légtér nyugati részének rendjéért felelnek. Az alegység azzal szerzett hírnevet magának a NATO-ban, hogy 2007-ben öreg szovjet vadászgépeikkel három hónapra ők látták el a balti országok légterének védelmét is. Állomásozik még itt kétszázadnyi brassói gyártású, szintén az izraeliek által korszerűsített IAR 330-as helikopter, egyik felük harci, másikuk kutató-mentő szerepkörben.
Az amerikaiak idén szokatlanul hosszú időre, összesen 34 napra érkeztek Aranyosgyéresre tíz A–10-es csatarepülőgéppel, állandó bázisukról, a németországi Spangdahlemből. Azonkívül, hogy a Pentagon számára Románia az egyik fő irány a térségben, az erdélyi támaszpont kiválasztásának praktikus okai is voltak. Aktív repülőtér a szükséges szintű infrastruktúrával, amelyet azonban meglehetősen alacsony népsűrűségű terület vesz körül – valami, ami Nyugat-Európában immár alig áll rendelkezésre. Ráadásul két gyakorló lőtér is várja az amerikai gépeket, az egyik a repülőtér tőszomszédságában lévő Bogátán, a másik pedig Fogaras és Ágota között, ahol – sok ember nem lévén – szintén nem kell lakossági érzékenységtől tartani.
A Dáciai Mennydörgés 2011 fedőnevű gyakorlat során a hétvégék kivételével mindennap, nappal és éjszaka egyaránt repülnek az A–10-esek. Porszívószerű hangjuk és hétcsövű, „tankgyilkos” gépágyújuk morajlása ottjártunkkor is sokszor hallható volt az Aranyos folyó völgyét körülölelő, dimbes-dombos vidék felett.
A továbbra is nehéz gazdasági helyzetben lévő Romániának – az ország haderejében szolgálók bérét tavaly 25 százalékkal csökkentették – láthatóan nincs ellenére ez a kiemelt szövetségesi szerep, különös tekintettel az amerikai jelenlét pozitív gazdasági hatásaira. Ha pedig végre bekövetkezne a gazdasági kilábalás, Bukarest minden bizonnyal megvalósítja érvényben lévő tervét, hogy 2015-ben lejáró élettartamú MiG-jeit F–16-osokra cserélje. Ez a lépés pedig alighanem újabb lökést ad majd a bontakozó amerikai–román fegyverbarátságnak.
Közös terrorellenes akció. A román és az amerikai hatóságok tegnap közösen őrizetbe vettek négy iszlamista terroristát (kettőt a fővárosban, Bukarestben, kettőt pedig a Maldív-szigeteken), akik drogot és fegyvert szállítottak a Hezbollahnak és az afganisztáni táliboknak. (R. S.)
Mit titkolnak Magyar Péterék?