Amerikai mennydörgés az Aranyos völgyében

Bár a Kelet-Közép-Európába történő amerikai csapattelepítések kapcsán mindenekelőtt Lengyelország kap figyelmet, Románia hasonlóan előkelő helyet foglal el a Pentagon stratégiájában.

Zord Gábor László
2011. 08. 06. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amikor az Egyesült Államok idén tavasszal minden korábbinál részletesebben adott számot haderejének tervezett térségbeli telepítéséről, a rakétavédelem mellett szakmai körökben különös érdeklődés övezte azt a bejelentést, mely szerint néhány éven belül egy állandó egységet hoznak létre F–16-os vadászgépekből a lengyelországi Lask légibázisán. Bár ez a lépés minden korábbinál nagyobb mértékben megerősíti az állandó amerikai katonai jelenlétet Kelet-Közép-Európában, az igazság az, hogy különböző gyakorlatok címén immár hosszabb időre és jelentős erőkkel szokás részükről a térség egy másik országába, Romániába települni.
Ennek a tevékenységnek a fókuszában immár évek óta az erdélyi Aranyosgyéres, a Román Légierő 71. bázisa áll, amely a haderőreformok és leépítések nyomán jóformán az egyetlen aktív repülőalakulat maradt az országnak ezen a felén. A Tordához közeli támaszponton a helyi erőket a 711. század izraeli korszerűsítésen átesett MiG–21-esei képviselik, amelyek a román légtér nyugati részének rendjéért felelnek. Az alegység azzal szerzett hírnevet magának a NATO-ban, hogy 2007-ben öreg szovjet vadászgépeikkel három hónapra ők látták el a balti országok légterének védelmét is. Állomásozik még itt kétszázadnyi brassói gyártású, szintén az izraeliek által korszerűsített IAR 330-as helikopter, egyik felük harci, másikuk kutató-mentő szerepkörben.
Az amerikaiak idén szokatlanul hosszú időre, összesen 34 napra érkeztek Aranyosgyéresre tíz A–10-es csatarepülőgéppel, állandó bázisukról, a németországi Spangdahlemből. Azonkívül, hogy a Pentagon számára Románia az egyik fő irány a térségben, az erdélyi támaszpont kiválasztásának praktikus okai is voltak. Aktív repülőtér a szükséges szintű infrastruktúrával, amelyet azonban meglehetősen alacsony népsűrűségű terület vesz körül – valami, ami Nyugat-Európában immár alig áll rendelkezésre. Ráadásul két gyakorló lőtér is várja az amerikai gépeket, az egyik a repülőtér tőszomszédságában lévő Bogátán, a másik pedig Fogaras és Ágota között, ahol – sok ember nem lévén – szintén nem kell lakossági érzékenységtől tartani.
A Dáciai Mennydörgés 2011 fedőnevű gyakorlat során a hétvégék kivételével mindennap, nappal és éjszaka egyaránt repülnek az A–10-esek. Porszívószerű hangjuk és hétcsövű, „tankgyilkos” gépágyújuk morajlása ottjártunkkor is sokszor hallható volt az Aranyos folyó völgyét körülölelő, dimbes-dombos vidék felett.
A továbbra is nehéz gazdasági helyzetben lévő Romániának – az ország haderejében szolgálók bérét tavaly 25 százalékkal csökkentették – láthatóan nincs ellenére ez a kiemelt szövetségesi szerep, különös tekintettel az amerikai jelenlét pozitív gazdasági hatásaira. Ha pedig végre bekövetkezne a gazdasági kilábalás, Bukarest minden bizonnyal megvalósítja érvényben lévő tervét, hogy 2015-ben lejáró élettartamú MiG-jeit F–16-osokra cserélje. Ez a lépés pedig alighanem újabb lökést ad majd a bontakozó amerikai–román fegyverbarátságnak.

Közös terrorellenes akció. A román és az amerikai hatóságok tegnap közösen őrizetbe vettek négy iszlamista terroristát (kettőt a fővárosban, Bukarestben, kettőt pedig a Maldív-szigeteken), akik drogot és fegyvert szállítottak a Hezbollahnak és az afganisztáni táliboknak. (R. S.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.