Atom-, szén- és zöldenergia

Árambehozatal helyett 2030-ra Magyarország már -exportálóvá válhat a villamos energia terén – legalábbis a parlament előtt fekvő Nemzeti energiastratégia szerint. A dokumentum alapján a legvalószínűbb forgatókönyv szerint az iránymutatás az atom-, a szén- és a megújuló forrásokon alapuló energiatermelést részesíti előnyben. Az új erőművek létesítése a következő húsz évben akár 7700 milliárd forintba is kerülhet.

Ha Magyarországon 2020 és 2030 között évi 60 milliárd forintos támogatást kapna a megújuló forrásokra alapozott energiatermelés, alig több mint egy forinttal emelné kilowattóránként az áram árát, – derül ki a parlament elé benyújtott Nemzeti energiastratégiából.
Mint arra a távirati iroda öszszefoglalója rámutatott, ez alapján a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy hazánk az atomenergiából, a szénből és a megújuló forrásokból előállított áramot részesíti előnyben a következő évtizedekben. A dokumentumhoz csatolt gazdasági hatáselemzés szerint ez a verzió 2050-ig 6749 és 7773 milliárd forint közötti összeget emésztene fel. Ez arra kellene, hogy 2050-ig újabb 2000 megawattnyi nukleáris és 440 megawattnyi szénerőművi kapacitás létesüljön, emellett pedig a megújulók részaránya 2030-ra 15, 2050-re pedig 20 százalékra növekedjen.
A hatáselemzést elkészítő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont ezenkívül további öt forgatókönyvet vázolt fel. Ezek közül a szén-dioxid-kibocsátást leginkább visszafogó variáció értelmében a hangsúlyt az atomra és a zöldenergiára kellene fektetni. Ez ugyanakkor 2050-ig csaknem 9000 milliárd forintnyi beruházást igényelne, csak 2020 és 2030 között pedig évi 70 milliárd forintot kellene a megújuló források támogatására költeni, ami kilowattóránként már 1,4 forinttal emelné meg a végfelhasználói tarifát.
A stratégia szerint az atom, a szén, a zöld forgatókönyv megvalósításával kiváltható a belföldi összfogyasztás 13 százalékát kitevő villamosenergia-import. Sőt, ezt – mint a dokumentumban olvasható – az összfogyasztás 14 százalékát jelentő export válthatja fel 2030-ra, a német és a svájci atomerőművek bezárása miatt ugyanis a kereslet növekedésével számolnak. A dokumentum azonban leszögezi, ez a terv nem jelenti azt, hogy egyéb lehetőségeket nem vesznek figyelembe. – A külső és belső gazdasági körülmények változása miatt a kormány akár meg is változtathatja a preferenciáját – áll a stratégiában.
A hatáselemzés értelmében a gázbázisú áramtermelés mind a 2030-as, mind a 2050-es időtávon meghatározó jelentőségű marad hazánkban. A beépített kapacitás alapján minden időtávon és forgatókönyvben a földgáztüzelésű erőművek képviselik a legnagyobb részarányt. Ezenkívül kiemelik, hogy a gázalapú energiatermelés sikeressége Magyarországon döntően függ attól, sikerül-e az erőműveknek a ma jellemző kőolajhoz kötött gázár helyett piaci árazású tüzelőanyagra szert tenniük.