Nagyboldogasszony Szűz Máriának a magyarok által használt neve, amely a felnőtt Mária feltámadására és megdicsőülésére utal. A karácsony és újév mellett a harmadik olyan „parancsolt” ünnep Magyarországon, amely a katolikusok számára misehallgatási kötelezettséget jelent, illetve amely nem szükségszerűen vasárnapra esik. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány úgy tartja, a Megváltó édesanyjának – hite jutalmaként – nem kellett a sírban várnia Jézus világ végi eljöveteléig, hanem halála után Isten rögtön feltámasztotta, s magához emelte a mennybe. Az egyház Krisztus első és legbuzgóbb követőjének megdicsőülését bemutatva jelet ad a világnak, hogy megéri Isten közelségében élni.
Jeruzsálemben már az V. század elején ünnepelték Mária halálának napját, amelyet átmenetelnek, születésnapnak neveztek. A VI. században az ünnep a keleti egyházban mint Mária mennybevitele vált általánossá, Dormitio sanctae Mariae (Szűz Mária elszenderedése) néven. Róma a VII. században vette át, a VIII. századtól Mária mennybevitele, Assumptio beatae Mariae elnevezéssel szerepel a kalendáriumokban. Rómában I. Sergius pápa tette hivatalos ünneppé. Hamarosan vigíliát csatoltak hozzá, később, egészen a múlt század közepéig oktáva, azaz nyolcnapos ünnep volt. A népi jámborságban is évszázadokon át öröklődő nézetet XII. Pius pápa emelte dogmai rangra a Fulgens corona kezdetű bullájában, amely hittételként 1950. november 1-jén hirdette ki, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.
Az ünnepet Szent István király is megülte, és e napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, Patrona Hungariaenek. Méltó gondolat egy szent királyhoz, akit haldokolva is egyetlen érzés tölt el: gondoskodni, anyát adni egy országnak, egy népnek. A legjobb, legszeretőbb, a legtöbbet értünk tenni tudó anyát keresett: Nagyasszonyt, akit tisztelünk; Boldogasszonyt, Isten anyját. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.
Hazánkban az ünnephez kapcsolódó legismertebb esemény a mátraverebély–szentkúti nemzeti kegyhely Nagyboldogasszony-főbúcsúja, amely évről évre több zarándokot vonz, s augusztus 13–15. között rendezik meg. Az idei főbúcsún a család éve alkalmából a kegyhelyet gondozó ferencesek vezetésével a zarándokok imádkoznak a családok megújulásáért és egységéért, valamint megemlékeznek a zarándokhely nemzeti kegyhellyé nyilvánításának ötödik évfordulójáról. A vasárnapi nagymisét Bábel Balázs kalocsai érsek, míg a mait Seregély István nyugalmazott egri érsek celebrálja.
Székesfehérvár életében is ünnepi időszak lesz az augusztus 14-től, Nagyboldogasszony vigíliájától augusztus 20-ig, Szent István napjáig terjedő hét nap – jelentették be. Ez idő alatt számos kulturális és szórakoztató műsor lesz a városban.
origo.hu
Ifj. Lomnici nagy titkot árult el: ezért támogatja Orbán Viktort
