Világszerte ismét egyre többet cikkeznek és nyilatkoznak Koszovóról, illetve a fiatal állam északi részén többségben élő szerbek jövőjéről. Az elsősorban Pristina provokációízű lépése miatt (a koszovói kormány kommandósokat vezényelt két határátkelőhöz, hogy érvényt szerezzenek a szerb áruk behozatali tilalmának) kiújult feszültség átmenetileg nyugvópontra került ugyan, a hosszabb távú megoldások azonban továbbra sem körvonalazódnak.
A pristinai sajtó a hét végén azt írta, a nemzetközi közösség képviselői különleges státust szeretnének Koszovó északi részének, és ennek intézményes garanciáit várják Pristinától. A Vajdaság Ma délvidéki hírportál által idézett Zeri című koszovói napilap szerint Belgráddal is ismertették a javaslatot. A szerbiai kormány tárgyalócsoportjának vezetője, Boriszlav Sztefanovics ezzel szemben határozottan kijelentette, Belgrád nem tárgyalt Észak-Koszovó autonómiájáról, „erről a témáról szó sem esett”. A politikus azt mondta, a belgrádi kabinet mindig kész minden témáról tárgyalni, ami a koszovói kérdés megoldásához közelebb visz, azzal a feltétellel, hogy a felkínált megoldás összhangban áll a szerb alkotmánnyal. Ez utóbbi továbbra is Szerbia tartományaként tartja számon Koszovót, így az északi rész autonómiájáról tárgyalni gyakorlatilag egyet jelentene a pristinai fennhatóság elismerésével. Sztefanovics az újabb észak-koszovói válság lezárása után leszögezte, Belgrád nem engedheti meg, hogy Pristina kiépítse saját intézményeit a szerbek lakta térségben, sem pedig azt, hogy Szerbiát kipenderítsék Koszovóból.
De nemcsak az autonómiáról, hanem a határmódosításról is egyre többet beszélnek Észak-Koszovó kapcsán. Mindenki cáfolja, hogy a szerbek lakta rész visszakerülhet Szerbiához. Oly sokan és oly hangosan cáfolnak, hogy az már gyanús. „Koszovó szuverenitása és integritása nem tárgyalási téma, és a balkáni határok véglegesek” – jelentette ki a minap Guido Westerwelle német külügyminiszter Pristinában. Daniel Server, az amerikai békekutató intézet alelnöke is fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a Balkán felosztásának időszaka végérvényesen befejeződött. A 2001-ben a macedóniai fegyveres összetűzéseket lezáró ohridi egyezmény aláírásának tizedik évfordulóján rendezett tanácskozáson Server azt mondta, a Balkánon minden tevékenységnek a jelenlegi állami struktúra megőrzésére kell irányulnia.
Koszovó lakosságának hét százaléka szerb nemzetiségű, a közel kétszázezres közösség egy tömbben, az északi, Szerbiával határos részen él.
origo.hu
Ennyit még nem nevethetett Magyar Péter hazudozásain, nézze meg a videót!
