Divatba jött rasszizmus

New York éjszakai életében egyre nagyobb probléma a szórakozóhelyek által megállapított „dresscode” kirekesztő volta. Ezt támasztja alá New York város emberi jogi bizottságának hónapok óta tartó nyomozása is, amit egy sportbár szokatlan, raszszistának tűnő öltözködési előírásai miatt indítottak.

Az amerikai nagyváros lakosai az utóbbi évtizedek alatt hozzászokhattak a felkapott éjszakai klubok egyre szigorodó előírásaihoz. A szórakozóhelyeken bevezetett úgynevezett dresscode a 20. század találmánya, noha a második világháború idején már a zakó kötelezővé tételével is nemkívánatos személyek tömegét szűrhették ki a magukra valamit is adó bárok. A „tökéletes” vendégkört álmodó klubtulajdonosok kívánságai azonban mindig konkrétabbak lettek, a kötelező darabok mellett tiltott elemek is megjelentek, újabban a
buggyos nadrágok és a túlméretezett, vastag aranyláncokon lógó hivalkodó bizsuk kedvelői váltak első számú közellenséggé.
És mivel a szabályt egy – eredetileg bármiféle előírástól mentes – sportközvetítésekre szakosodott kocsmában léptették életbe, illetve a fent említett két kiegészítő használata kifejezetten az Egyesült Államok fekete bőrű lakosságára jellemző, az ügy a jogvédő csoportok körében felháborodást keltett. Szerintük a mélyülepű nadrágok és a fukszok kitiltása „rosszul álcázott kísérlet a feketék távol tartására”, mondhatni elitista apartheid, míg a divat irányában korábban érdektelen tulajdonos tagad. „Véletlenül esett úgy, hogy a kisebbség körében népszerűbbek ezek a darabok” – válaszolta egy alkalommal a New York Times kérdésére. A valóban felkapott, elit helyeken mindenesetre nehezebb dolga lesz az emberi jogi bizottság ellenőreinek, feltéve, ha ők maguk átjutnak az átlagemberek és a dizájner ruhadarabok világát elválasztó bársonykerítésen. A szórakozóhelyek egy részében nincs írásba foglalt dresscode, és az ajtók őrei saját kényük-kedvükre válogathatják ki a belépésre „érdemeseket.”
Így van ez az amerikai US Airways légitársaságnál is, mely sok más légitársasággal ellentétben nem rendelkezik írott szabályokkal az utasok öltözékét illetően. Egy kissé letolt nadrágban megjelent egyetemistától nemcsak a felszállást tagadták meg, de még őrizetbe is vették, mikor a biztonsági őrök kérésére nem volt hajlandó néhány centivel feljebb húzni a kifogásolt ruhadarabot. Néhány nappal az incidens előtt ugyanakkor az említett légitársaság másik járatán egy kizárólag női alsóneműben megjelenő férfival szemben semmiféle kifogást nem találtak az ellenőrök. Mivel az őrizetbe vett fiatalember fekete, a melltartóban és bugyiban megjelent középkorú férfi pedig fehér bőrű volt, a rasszizmus gyanúja megalapozottnak tűnt, a légitársaság pedig éles kritikák célpontjává vált.