Robert „Madyar” Brovdi, az ukrán drónosztagok parancsnoka azzal lett igazán ismert a magyar sajtóban, hogy ő vezényelte a Barátság (Druzsba) kőolajvezeték oroszországi szakasza elleni támadást, amelynek következtében egy időre leállt az olajszállítás Oroszország és Magyarország között – írja elemzésében az Ellenpont.
Fotó: Facebook
A Baratság kőolajvezeték kulcsszerepet játszik Magyarország és Szlovákia energiaellátásában, ezért Magyarország súlyos szankciót vetett ki az elkövetőkre. Amint arról lapunk is beszámolt, nem sokkal a támadás után Szijjártó Péter jelentette be, hogy Brovdit kitiltja Magyarországról és a teljes schengeni övezetből, mivel a támadással közvetlenül veszélyeztette az ország energiaellátását.
Brovdi reakciója nem sokat késlekedett, azt üzente a magyar kormányzatnak, hogy „dugjátok fel a seggetekbe a szankcióitokat”.
Robert Brovdi 1975-ben született Ungváron, magyar gyökereiből ered a „Madyar” becenév, amelyet hívójeléül választott a hadseregben is. Az orosz–ukrán háború kitörését követően egy lövészezredhez csatlakozott, majd 2022 májusában megalapította a Magyar Madarai nevű drónegységet, amelynek parancsnoka lett.
Egysége sikereit elismerendő, 2025-ben kinevezték az ukrán hadsereg személyzet nélküli légi egységei parancsnokának. Ebben a minőségében rendelt el légicsapást a Barátság kőolajvezeték ellen.
Brovdi a tanulmányai után üzleti pályára lépett: gabonakereskedelmi cégekben szerzett részesedést, és a 2000-s évekre a Granum-csoport vezetőjeként vált ismertté. Exportügyletei több mint húsz országba juttattak ukrán gabonát.
Ahogy az Ukrajnában nem példa nélküli, a gazdasági életben sikeres Brovdi hamar a politikában találta magát. A Porosenko-kormány alatt két évig miniszterelnökként tevékenykedő Arszenyij Jacenyuk Változás Frontja nevű pártjának helyi vezetőjeként megyei képviselői posztot szerzett Kárpátalján. Mindeközben pedig egyre nagyobb befolyást szerzett az ukrán állami tulajdonban lévő agrárvállalkozásokban – emlékeztett az Ellenpont, hozzátéve:
Brovdi 2009-ben tűnt fel a gabonaiparban, amikor csatlakozott a Khlib Investbud (Хліб Інвестбуд) nevű vegyes tulajdonú vállalathoz.
A cég a Khlib Ukrainy infrastruktúráját örökölte, és rövid idő alatt az ukrán gabonaexport egyik legnagyobb szereplőjévé vált. Brovdi kereskedelmi igazgatói pozíciót kapott, így közvetlenül irányította a nemzetközi szerződéseket és az exportügyleteket.
A Khlib Investbud működését több alkalommal vizsgálta a sajtó és a hatóságok, mivel a cég rendkívül kedvező állami kvótákhoz és exportengedélyekhez jutott, sokszor versenytársak kizárásával.
Felmerült a gyanú, hogy a vállalat egyfajta árnyékmonopóliumként működött, amely mögött politikai és gazdasági érdekcsoportok álltak. 2012 augusztusában Brovdi váratlanul távozott a cégtől. A hivatalos magyarázat szerint „belső ellentétek” álltak a háttérben, ám sokan úgy vélték, hogy valójában a botrányos ügyek miatt kellett félreállnia.
