Eladott cukoripar: felelősöket keresnek

A privatizáció előkészítésében és lebonyolításában részt vevő összes szereplő személyes felelősségét meg akarja vizsgálni a cukorgyárak magánosítását, valamint a cukorgyártási kvótánkról való lemondás okait vizsgáló parlamenti bizottság.

Egészen az úgynevezett spontán privatizációs időszakig visszanyúló vizsgálatot folytatna le a cukorgyárak privatizációját és a haza cukorgyártási kvóta eladásának körülményeit vizsgáló parlamenti bizottság – derült ki a testület tegnapi ülésén. Miután a bizottság tagjai felvilágosították a testület elnökét, Józsa István szocialista képviselőt arról, hogy miként lehet házszabályszerűen levezényelni a testület ülését, nagyjából háromórás egy helyben topogást követően, kisebb kiegészítésekkel megszavazták Font Sándor fideszes képviselő indítványát. Eszerint a cukoriparunk leépüléséhez vezető privatizációs eljárásokhoz kapcsolódó összes fellelhető dokumentációt bekérik az érintett szervezetektől, s a döntés előkészítésének fázisától egészen a szerződéskötésekig szeretnék áttekinteni a rendelkezésre álló iratokat.
Font Sándor arra is javaslatot tett, hogy az érintett társaságok akkori igazgatóságai és felügyelőbizottságai tagjainak közreműködését is vegyék górcső alá. A cél az, hogy pontosan kiderítsék, ki milyen szerepet játszott a hazai cukorgyártás lerombolásában. Hasonló mélységű vizsgálatot javasolt a honatya a mintegy négyszázezer tonnás cukorgyártási kvótánk 75 százalékos eladását illetően, amivel lényegében el is temettük a magyar cukoripart. E javaslatok mellett a bizottság azt is megszavazta, hogy legközelebbi ülésén meghallgatják Kelemen Istvánt, a Cukorrépa-termelők Országos Szövetségének főtitkárát és a Cukoripari Kutatóintézet vezetőjét.
Hazánkban a rendszerváltás idején 12 cukorgyár működött. A privatizációs eljárások, illetve az uniós döntések és kritika nélküli hazai alkalmazásuk miatt mára a kaposvári cukorgyár maradt talpon, amely a hazai cukorszükséglet alig egyharmadát állítja elő.