Elintézzük.hu

Amikor 2005-ben a reformok iránti elkötelezettség hiánya (valójában az áfavisszatartás botránya) miatt Draskovics Tibor kénytelen volt megválni pénzügyminiszteri posztjától, létrehozta az Elintézzük.hu Kft.-t, amely a postai csekkek feladásától kezdve a nagymama születésnapi ajándékának beszerzéséig mindenféle apró-cseprő ügyet bevállalt, ami az elfoglalt üzletemberek idejét általában rabolni szokta. Sorban álltak helyettük a hivataloknál, várták a csőgörénnyel érkező vízvezeték-szerelőt, lakásfelújításkor „harcoltak a mesteremberekkel”, autót mosattak, Postaládatündér-szolgáltatásukkal pedig azokon segítettek, akik „még a postaláda közelébe is utálnak menni”.
A József nádor téri (volt) Pénzügyminisztérium épületének közelében működő Draskovics-érdekeltségű cég „ezer éve nyomasztó ügyeink elintézését” vállalta: szolgáltatásaik arra is kiterjedtek, hogy az ügyvezető igazgatók ne hánykolódjanak éjszaka, hogy beosztottjaik mennyi időt tölthetnek munkaidőben személyes ügyeik intézésével, „mert át fogják zokogni az éjszakát”. A kft. ugyanis megígérte, hogy segítségével a dolgozók „nem fognak egész nap azon stresszelni, hogy megígérték az asszonynak az átírást, de még sincs meg, hanem könnyű szívvel, felszabadultan termelik a GDP-t, és hálás szívvel gondolnak munkahelyükre”.
Mindez nem jutalékért, hanem azért jutott eszünkbe, mert az Európai Bíróság tegnap végérvényesen elmeszelte az áfavisszatartás hazai trükközési módszereit, amely révén Draskovics pénzügyminisztersége alatt több tíz milliárd forintnyi jogos áfát tartott vissza az APEH hosszú hónapokig, hogy a romokban heverő költségvetést a trükkök százainak egyikével valahogy életben tartsák. A mentőakcióba az érintett kisvállalkozók belerokkantak, áthidaló kölcsön nélkül tízezrével mentek tönkre, mert nem tudták átvészelni az állam késedelmes utalásáig tartó időszakot.
A kaland összesen nyolcmilliárd forintjába került a magyar adófizetőnek, mert a késedelmek miatt büntetésből a jegybanki alapkamat kétszeresét, vagyis 18 százalékos kamatot kellett fizetnie az adóhatóságnak.
A forgalmi adó visszatartása a legnagyobb pusztítást a lánctartozások kialakításával végezte a gazdaságban. A mai napig fennálló problémát a Bajnai Gordon-féle „szakértői kabinet” még 2009-ben egy tollvonással próbálta orvosolni úgy, hogy sajtóközleményben tudatták a nagyvilággal: egy nap alatt „felszámolták a lánctartozásokat és a kontármunkát”.
Sajnos ez mégsem így történt. A körbetartozás nyomán évente közel ezermilliárd forintnyi követelésre vártak hiába a beszállítók, miközben ezrével jöttek létre bedőlésre alapított cégek. Eközben Draskovics (aki Gyurcsány Ferenc szerint nem volt eléggé reformpárti) az államreform-bizottság alelnöke lett, majd a kormányzati igazság (!) összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszterré avanzsált, végül igazságügyi és rendészeti miniszterré nevezték ki. A magyar áfatrükközési ügy ettől függetlenül 2007-ben Brüsszel elé került, és mivel az igazság malmai az unióban is lassan őrölnek, az Európai Bíróság ítéletére csak most került pecsét. A határozat lényege, hogy a magyar vállalkozások ezentúl a még ki nem fizetett számláik után is visszaigényelhetik az áfát az államtól, ami segíti a fizetőképességüket. Hosszabb-rövidebb (Draskovicsék alatt nagyon hosszú) ideig ugyanis nem áfában parkol a készpénzük, hanem visszaforgatható a vállalkozásba. A költségvetés szempontjából természetesen bevételkiesést okoz az uniós alapelv alkalmazása, amely hosszú távon azonban megéri, mert a kis- és középvállalkozások helyzetén javíthat.
Az pedig külön örvendetes, hogy az új szabályozással ezentúl az Elintézzük.hu számlái után is gyorsabban vissza lehet igényelni a forgalmi adót.