A jogértelmezés megszüntetheti a jogalkalmazás eddigi ellentmondásait, és lehetővé teszi, hogy az adóhatóság hatásosabban lépjen fel a költségvetés érdekeinek védelmében, a köztartozások behajtásáért. A kollégiumi vélemény az adócsalást, a munkáltatással összefüggő adócsalást és a jövedéki visszaélést érinti.
*
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi elnökhelyettese lapunknak úgy fogalmazott: a Legfelsőbb Bíróság (LB) állásfoglalása annak lehetőségét teremtheti meg, hogy a hatóságok valamennyi adócsalótól elvonják a jogellenesen, az állam megkárosításával megszerzett összegeket. Sors László kifejtette, hogy a büntető törvénykönyv nem határozza meg azokat a vagyontárgyakat, amelyeket az igazságszolgáltatás elvonhat az adócsalóktól. Az elnökhelyettes azt is megemlítette, hogy – a jogszabály szerint – vagyonelkobzást csak a bűncselekményből eredő vagy az azzal összefüggésben megszerzett értékek kapcsán lehet elrendelni. Mindezek miatt a gyakorlatban két álláspont alakult ki. Az egyik szerint csak akkor kobozható el az adócsaló vagyona, ha az illető jogellenesen igényelt vissza pénzt a közkasszától. A leggyakrabban az általános forgalmi adójukból kérnek az elkövetők fiktív számlák alapján visszatérítést, ám mostanában a személyi jövedelemadónál is megemelkedett a jogosulatlan kiutalásról szóló állampolgári kérelmek száma.
Köztudott, hogy az államkaszszát a jogtalan visszaigénylés mellett más módszerrel is megkárosíthatják. Ezt tartja szem előtt a másik nézet, amely szerint az elkövető vagyona akkor is gyarapszik, ha jogellenes módszerekkel elkerüli az adófizetést. Mondjuk színlelt költségeket számol el adóbevallásában, így törvénysértően mérsékli a fizetendő közterhet. Ezen álláspont szerint nemcsak a jogellenes módon igényelt és megkapott adó-visszatérítés vonható el az elkövetőtől, hanem a jogsértés miatt be nem fizetett közteher összege is.
– Korábban számos adócsaló ügyében előfordult, hogy az ügyészség – az eltérő jogértelmezés miatt – elutasította, megszüntette a pénz visszaszerzését célzó nyomozóhatósági indítványt, intézkedést – mondta Sors László.
A kollégiumi vélemény rögzíti azt is, hogy a vagyonelkobzás akkor rendelhető el, ha az adóhivatal még nem kötelezte az elkövetőt az elcsalt adó megtérítésére. Amenynyiben csak a summa egy részét szerezte vissza a hatóság, úgy a büntetőeljárásban a fennmaradó tétel kobozható el. – Megeshet, hogy az adóhatóság végrehajtást kezdeményez, de az eljárás nem hoz eredményt. Például mert az adócsaló céget szándékosan kiürítették, s a társaságnak egy fillér vagyona sincs. A büntetőeljárásban lehetőség nyílik arra, hogy a hatóság a vállalkozás mögött álló magánszemélyeknél, a tettestársaknál, a bűnsegédeknél is kutakodjon – mondta az elnökhelyettes –, így akár tőlük is visszavehető a jogellenesen megszerzett öszszeg. Az elnökhelyettes közölte: az LB büntetőkollégiumának véleménye ugyan nem kötelező erejű, ám az igazságszolgáltatás minden bizonnyal fontos és követendő iránymutatásként tekint majd rá. Így egységesebbé válhat az adócsalók elleni állami fellépés, s a közkassza pénzügyi érdekeit erőteljesebben oltalmazó, egységes joggyakorlat alakulhat ki.
– A LB büntetőkollégiumának véleménye a védőügyvédi munkát is befolyásolja – nyilatkozta lapunknak Hegedűs László. A jogi képviselő kifejtette, hogy a védőnek kötelessége minden olyan tényt a bíróság tudomására hozni, ami a vádlott ártatlanságát bizonyíthatja, büntetését csökkentheti. – A bíróság általában csak az elcsalt adót veszi figyelembe az ítélet meghozatalakor, az adóhatóság viszont késedelmi kamatot és bírságokat is felszámít. Ezeket az összegeket is elvonják a vádlottól. Hegedűs László emlékeztetett rá: az utóbbi időszakban szigorították a jogszabályokat. Szerinte az LB jogértelmező véleménye az adócsalások visszaszorításáért tett erőfeszítések sorába illeszthető.
Visszakért pénzek. Jelentős iparűzési adót igényeltek vissza az M6-os autópályát építő cégek a Tolna megyei önkormányzatoktól arra hivatkozva, hogy túltervezték az adó alapjául szolgáló árbevételt. A bátaszéki önkormányzattól a Strabag Zrt. 156 millió forintra jelentett be igényt – mondta Skoda Ferenc jegyző, hozzátéve, hogy nem ismerik el a teljes összeg jogosságát. (MTI)
origo.hu
Hétszázötven kilométeren védekezik az ország az árvíz ellen
