Komoly summát takarít meg a kormány az előző két ciklus nagyberuházásairól szóló megállapodások átalakításával. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban hónapok óta vizsgálják az úgynevezett PPP-szerződéseket, vagyis azokat a kontraktusokat, amelyekben az állam magáncégeket bízott meg közérdekű fejlesztések megvalósításával. Így épültek fel például oktatási intézmények, sportlétesítmények, börtönök és autópályák. A tárca vizsgálatai kimutatták: a PPP-megállapodások irreálisan sok pénzt húznak ki az adófizetők zsebéből, és többségüket a jogszabályok durva megsértésével kötötték. – A szerződések szinte mindegyikét még az idén meg fogjuk szüntetni – nyilatkozta lapunknak Hegmanné Nemes Sára, a PPP-ügyleteket vizsgáló államtitkár. Idehaza 2002 és 2010 között, a balliberális kormányok időszakában kötöttek tömegesen PPP-szerződéseket: az elmúlt két ciklusban 34 sportlétesítmény, 54 felsőoktatási épület, két börtön, két autópálya és egy kulturális intézmény kialakítását kezdték meg ilyen keretek között. A felsőoktatásban akkor indultak meg a PPP-nagyberuházások, amikor Magyar Bálint szabad demokrata politikus volt az oktatási miniszter.
*
– Az egyetemi, főiskolai épületeket előzetes számítások nélkül alakították ki – mondta Hegmanné Nemes Sára, majd folytatta: így fordulhatott elő, hogy a PPP-beruházásokkal annyi felsőoktatási férőhelyet alakítottak ki, hogy – kis túlzással – akkor is volna szabad hely, ha valamennyi gyerek egyetemre menne. A túlméretezett épületeket ráadásul némelykor rendkívül magas áron készítették el. Az óbudai egyetem új campusát például négyzetméterenként 682 ezer forintért húzták fel. A szocialista időkben kötött szerződés szerint a dunaújvárosi főiskola bővítése sem volt olcsó: ott egy négyzetméter 479 ezer forintjában került az adófizetőknek.
A felsőoktatási nagyépítkezések vizsgálatakor több különös esetet is feltárt a szaktárca. A bajai főiskola PPP-szerződése például arról szólt: az intézmény egyik épületét felújítják és két új szárnynyal bővítik. A kivitelező először a meglévő építményt két oldalról közrefogó új részeket húzta fel, ezután kezdett volna hozzá a renováláshoz. Ám ekkor kiderült: a régi épületnek olyan statikai, konstrukciós hibái vannak, amelyek miatt nem lehet felújítani. Így a két új szárny közül kiütötték a régi falakat, és helyükre újakat emeltek. – A szakmai tévedés több mint egymilliárd forinttal emelte meg a közpénzből fizetendő költségeket – mondta Hegmanné Nemes Sára. A kivitelezést végző vállalatok egyike ráadásul az az állami kézben lévő HM EI Zrt. volt, amelynek neve a Honvédelmi Minisztérium korábbi korrupciós ügyeinek feltárásakor vált közismertté. – Információm szerint előzetes letartóztatásban van az a személy, akinek közbenjárására az állami vállalat a PPP-megállapodásba beszállt – közölte az államtitkár. Az eset körülményeit a honvédelmi tárca is vizsgálja.
A felsőoktatási nagyépítkezéseknél arra kötelezték a kivitelezőket, hogy a PPP-szerződés értékének egy százalékáért kortárs műalkotásokat vásároljanak. Az építő cégek így 54 alkotást vettek, összesen 567 millió forintért. Ezek között található például a Ki fél a sárgától? című alkotás. Az első látásra egy narancssárgára festett fatáblának tűnő alkotásért négymillió forintot fizettek. – Az iratokból egyértelműen kiderül: a Magyar Bálint vezette oktatási minisztérium körlevélben utasította a PPP-megállapodások résztvevőit, hogy egy bizonyos vállalkozást bízzanak meg a művek beszerzésével. Később minden esetben a tárca által megjelölt társaság látta el a teendőket, vagyis a cég határozta meg, mely művészek alkotásaira költsék el a végső soron állami forrásból származó félmilliárd forintot. A folyamat felveti a hivatali visszaélés, a befolyással üzérkedés bűncselekményének gyanúját – fogalmazott az államtitkár.
A szaktárca a PPP-sportberuházások vizsgálatakor is kétes módszerekre bukkant. Az előző két ciklusban országszerte összesen 34 tanuszoda és tornaterem épült a magántőke bevonásával. Az ezt elősegítő állami programot az oktatási minisztérium hirdette meg, és a tárca egy tanácsadó irodával is szerződést kötött. – Az iroda Gyurcsány Ferenc korábbi üzlettársáé volt – fedte fel az információkat Hegmanné Nemes Sára. A sportlétesítmények nagyjából harmada olyan településen épült, amely még saját működési költségeit sem tudja előteremteni, így az irreális építkezések miatt az államnak mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Ettől függetlenül a tanácsadó cég milliókat kapott közreműködéséért, díját közpénzből állták.
– A fejlesztési minisztérium és az Állami Számvevőszék munkatársai jelenleg azt elemzik: felelősségre vonhatók-e azok az állami vezetők, akik a veszteséget okozó kontraktusokat aláírták – közölte az államtitkár. Az ügyek állásáról rendszeres tájékoztatást kap Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos is. Hegmanné Nemes Sára leszögezte: az állami vagyon elherdálóinak vállalniuk kell a felelősséget, jelenleg azonban az a legfontosabb, hogy az állam megszüntesse a PPP-szerződéseket, és elszámoljon a befektetőkkel. – Az elszámoltatás a pénzügyek rendbetétele után haladéktalanul megkezdődik – rögzítette az államtitkár, majd részletesen ismertette a PPP-kontraktusok főbb jellemzőit és felszámolásuk folyamatát.
A PPP lényege, hogy a magánbefektető saját pénzéből felépíti a kívánt közérdekű létesítményt, majd – a feltételektől függően – tíz, húsz, esetleg harminc évig üzemelteti. Mindezért az állam a futamidő végéig díjat fizet. Hegmanné Nemes Sárától megtudtuk: az autópályák kivételével valamennyi PPP-megállapodás megszűnhet még az idén. A magáncégek – négy esettől eltekintve – már felépítették azokat a létesítményeket, amelyek kialakítására az előző kabinetek megbízást adtak. Hogy az elkészült épületek pontosan mennyit érnek, arról az elmúlt hetekben – a szaktárca megbízására – független igazságügyi szakértők foglaltak állást. A kormány kizárólag az építkezések valódi költségét hajlandó kifizetni, ami az előzetes számítások szerint összesen kétszázmilliárd forint körül lehet. A fizetnivaló pontos értékéről szeptember végére állapodhat meg a szaktárca a befektetőkkel. Az állam ugyanakkor nem tart igényt a szocialista időkből származó PPP-szerződésekben szereplő további szolgáltatásokra, és nem fizeti ki az ezekhez kapcsolódó pluszdíjakat sem. Ezzel nagyjából négyszázmilliárdos kiadástól szabadul meg a közkassza. – Az elkészült épületek állami tulajdonba kerülnek, hasznosításukról később dönthetnek – mondta az államtitkár.
A magáncégek többsége ilyen feltételek mellett is hajlik a megegyezésre. Egyrészt, mert a bankok őket is szorongatják, másrészt kiderült, hogy a szerződések jelentős részét jogellenesen kötötték meg. – Számos alkalommal durván megsértették a közbeszerzés szabályit, némelykor még versenyt sem hirdettek a befektetők között – mutatott rá Hegmanné Nemes Sára. Több kontraktusnál feltűnő értékaránytalanságra bukkantak a tárca szakemberei: az állam által fizetendő PPP-díj összegét gyakorta az elkészített épületek értékének háromszorosában határozták meg.
origo.hu
Két, Kádár-kegyenc unoka akar minket tönkretenni
