Elvesztette az áfapert a magyar állam

Visszaszorulhat a Draskovics-féle áfatrükközések nyomán kialakult körbetartozás Magyarországon az Európai Bíróság tegnapi ítélete nyomán.

Nagy Vajda Zsuzsa
2011. 08. 07. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A luxembourgi döntés ugyanakkor az állami költségvetésnek százmilliárd forintnyi azonnali kiadást jelent, ugyanis a későbbre halasztott kifizetéseket előre kell hozni. A gazdasági tárca ezért még a Mol-részvények értékesítését is kilátásba helyezte.
Az Európai Bíróság tegnap kimondta: az áfa-visszaigénylést korlátozó magyar jogszabály nincs összhangban az uniós irányelvekkel. Változtatni kell a szabályokon oly módon, hogy a cégeket már akkor is megilleti a visszaigénylés, ha még nem rendezték az üzleti partnerüknek a számlát.

*

A vállalkozók pénzhez juttatása komoly javulást eredményezhet a versenyképességükben, illetve a korlátozás eltörlése visszatartó erőt fejthet ki a lánctartozásokra, ami azt követően vált súlyossá, hogy Draskovics Tibor volt szocialista pénzügyminiszter több tíz milliárd forintnyi jogos áfát tartott vissza 2004–2005-ben. A tárcavezető hivatalban töltött ideje alatt a ki nem fizetett számlák után visszatartható áfával nem elégedett meg, hanem a költségvetésben keletkezett lyukakat úgy próbálta betömni, hogy ellenőrzések tömegének indításával akadályozta a visszatérítést, s ezzel – szakmai vélemények szerint – rengeteg cég bedőlését okozta.
– A vállalkozások üdvözlik azt, hogy a számla teljesítése előtt hozzájuthatnak majd a nekik járó áfához az államtól – mondta a Magyar Nemzetnek Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. A szakember becslése szerint a hatályos jogszabályok alapján százmilliárd forintra tehető összeget tart vissza az állam azon a címszón, hogy a cég még nem fizetett üzleti partnerének. A nagy kérdés szerinte az, hogy a magyar jogszabályba mikor vezetik át a tegnap Luxembourgban kimondott határozatot, egyelőre ugyanis az adóhivatalnak a hatályos törvény szerint kell eljárnia. Ugyanakkor az uniós döntés – ha az értelmezésben van is valamennyi rugalmasság – figyelembevétele a tagországok számára kötelező érvényű. Október előtt azonban semmiféle előrelépés nem várható, ugyanis a törvényhozás szünetel. Azt is fontos tudni – jegyezte meg Vadász –, hogy az unió döntése nem változtat azon a helyzeten, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint a szállítónak azon számlák után is adót kell lerónia, amiket még nem fizettek ki neki. Vadász szerint az egész adórendszert újjá kell tervezni. – Jó lenne, ha minél hamarabb kikerülne a jogszabályból az az előírás, amely a még be sem érkezett, tehát nem létező bevétel után is adófizetési kötelezettséget ír elő – jegyezte meg kérdésünkre a kereskedelmi és iparkamara alelnöke.
– Az uniós döntés azt jelenti, hogy nem lett volna szabad ilyen jogszabályt alkotni, tehát egyértelműen el kell törölni az áfa-visszatérítés korlátját – mondta lapunknak Elkán László, a PricewaterhouseCoopers nevű könyvvizsgáló cég szakembere. Az államnak – tette hozzá – plusz fizetési kötelezettsége nem keletkezik, mindössze arról van szó, hogy azokat az áfa-visszatérítéseket, amelyeket későbbre halaszthatott, de egyébként is kifizetett volna, nem görgetheti maga előtt. Két vonalon is terheli az államkasszát a döntés: először is rendezni kell a korábbról felhalmozódott áfa-visszaigénylések összegét, s a jövőben keletkező igényeket is az új rend szerint kell fizetni. Extra kiadás akkor keletkezhet a költségvetésben, ha a cégek beperelik az államot, és kamattérítést kérnek a korábban visszatartott kifizetésekért, amire már volt példa. A szakember nem tart attól, hogy a költségvetésben a jogszabályváltozás komolyabb kilengéseket okozhatna.
Elkán László aggódik azonban amiatt, hogy elszaporodhatnak újra azok a csalások, amelyek viszszaszorítására hozták meg annak idején az unió bírósága által most felülírt rendelkezést. – Az adóhatóságra óriási feladat hárul, hogy csak a valóban jogos visszatérítési igényeket fizesse ki, s ne legyen terük a visszaéléseknek – hangsúlyozta a lapunknak nyilatkozó szakember.
– A kormány az Európai Bíróság ítéletét tudomásul vette – közölte tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca szerint a bírósági döntés nem befolyásolja sem az idei, sem a jövő évi deficitcélt. A kormány, ha a jövő évet illetően mégis szükséges lenne, mérlegeli majd a költségvetési bevételek növeléséhez többek között a Mol-részvénycsomag egy részének értékesíthetőségét. A közlemény arra is kitért, hogy az Orbán-kormány hivatalba lépésekor kapta kézbe az uniós bírósági keresetet. Vagyis a szocialista kormányok a 2004-es csatlakozás óta nem tudták rendezni az áfa-visszatérítési szabályok helyzetét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.