Ez nem válság, összeomlás!

A gazdasági élet szereplői továbbra is a nagy recesszió néven említik a jelenlegi gazdasági válságot – tévesen. Ez oda vezet, hogy a politikusok hibás előrejelzéseket és rossz politikákat alkalmaznak – írja Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem közgazdasági professzora a Project-syndicate.org véleményoldalon közölt, s a távirati iroda által idézett írásában. Rogoff szerint a recesszió szó használata azt a látszatot kelti, mintha a világgazdaság egy szokványos visszaesési pályát követne, csak valamivel mélyebbet. Ezzel szemben az helyzet, hogy a világgazdaság sokkal súlyosabb helyzetben van: lehetetlen leépíteni a túlzott tőkeáttételeket anélkül, hogy ne vándorolna vagyon a hitelezőktől az adósokhoz, azaz ne következzen be csőd, durva pénzpiaci beavatkozás vagy infláció. Ezért van az, hogy azok, akik korábbi receszsziókhoz igyekeztek hasonlítani a mostani gazdasági visszaesést, rendre tévedtek előrejelzéseikben. Mindez oda vezetett, hogy túl sok gazdasági döntéshozó bízott abban, hogy a visszaesésre elegendő a szokásos választ adni: jelentős költségvetési ösztönzést és a bankrendszer kimentését.
Rogoff szerint sokkal pontosabb, jóllehet annál nyugtalanítóbb volna a második nagy összeomlás névvel illetni a jelenlegi válságot. Az összeomlást ugyanis éppen az különbözteti meg a receszsziótól, hogy nemcsak a kibocsátás szintje és a munkanélküliségi ráta romlik, hanem hatással van a hitelpiacokra is, ahol a tőkeáttételek leépítése jó néhány évig is eltart. A közgazdász szerint korábban sokan amellett érveltek, hogy a költségvetési ösztönzés azért volt sikertelen, mert nem volt elég nagy méretű. A nagy összeomláskor a legnagyobb ellenség azonban nem a kibocsátási szintek visszaesése, hanem az adósság: amennyiben a kiváló adóskockázati besorolással rendelkező államok hatékonyan akarják kihelyezni kevés meglévő pénzüket, akkor azt leginkább a gazdasági szereplők hitelállományának csökkentésére kell fordítaniuk. Ennek értelmében a kormányzatok például támogathatnák a jelzáloghitelek leírását a később megnövekedett értékű ingatlanban szerzett tulajdonhányadért cserébe. Országok esetében hasonlóan lehetne cselekedni: az euróövezeti szavazókat talán meg lehetne győzni egy nagyobb görögországi mentőcsomagról, ha a 10-15 év múlva jobban teljesítő Görögország majdan magasabb kamatot fizet.

Barroso aggódik. Komoly aggodalomra adnak okot az olasz és spanyol államkötvények piacának fejleményei – hangsúlyozta szerdai közleményében José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Gazdasági és költségvetési szempontból indokolatlannak nevezte a piaci aggodalmakat, s rámutatott, hogy a két EU-tagállam igyekszik minden lépést megtenni gazdaságuk megerősítése érdekében. A bizottság elnöke szerint a befektetők azért bizalmatlanok, mert nem tudják, mennyire képes az euróövezet rendszerszinten válaszolni a kialakuló válságra. Emlékeztetett arra, hogy a július 21-i megegyezés a második görög mentőcsomagról már próbált rendszerszinten válaszokat találni a problémákra. Ilyen volt a ma-gánszektor bevonása a teherviselésbe vagy az európai pénzügyi stabilitási eszköz hatékonyságának növelése.