Feketézés gáncsolná a magáncsődöt

Miközben számos érdekvédő szervezet a magáncsőd bevezetését sürgeti, némelyek arra hívják fel a figyelmet: a feketefoglalkoztatás miatt idehaza kudarcot vallhat a külföldön jól működő adósmentő módszer. A hitellel, rezsihátralékkal küzdök bizonyos része ugyanis bejelentés nélkül igyekszik elhelyezkedni, elkerülve ezzel, hogy a végrehajtó letiltsa fizetésének harmadát, felét.

Szakértői becslések szerint százezer családnak jelent komoly gondot a bankkölcsön törlesztőrészleteinek kifizetése, s nagyjából egymillió személyt állít nem ritkán leküzdhetetlen kihívás elé a rezsiszámlák kiegyenlítése. Az adatokat szemlélve nem meglepő, hogy mind több civil szervezet sürgeti a számos államban sikeresen működő, a pénzügyi nehézséggel küszködő polgároknak mentőövet dobó úgynevezett magáncsőd meghonosítását.
– A bankok kapzsisága vezetett oda, hogy az ügyfelek egyre nagyobb része képtelen megfelelően fizetni – leginkább ezzel indokolta lapunknak a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) elnöke a magáncsőd bevezetésének szükségességét. Baranovszky György úgy fogalmazott: el kell érni, hogy a pénzintézetek lemondjanak arról az extra- bevételről, amelyre az utóbbi időszak gazdasági eseményei révén tettek szert. A magáncsőd szabályait a fogyasztóvédők elnöke szerint a következőképpen kellene kialakítani: kiindulópontként a passzusok arra szorítanák a bankokat, hogy a különféle extrabevételükkel – például az árfolyam-emelkedésből származó profittal – csökkentsék ügyfeleik tartozását. Ezután a magáncsődöt jelentő polgár tárgyalóasztalhoz ülne a pénzintézettel. A felek áttekintenék az adós anyagi, vagyoni helyzetét, s ennek alapján megállapítanák a jövőbeni törlesztőrészletet és megszabnák a futamidőt. – A folyamatot az állam szakemberei felügyelnék – mondta a FEOSZ elnöke. Szerinte ez az eljárás a rezsihátralékot felhalmozóknál is segíthetne, hiszen az adósok jelentős része a banknak és a közüzemi cégeknek egyszerre tartozik. Baranovszky György ugyanakkor leszögezte: elképzeléseik alapján a magáncsőd nyújtotta esély csak azokat illethetné meg, akik nem húzzák ki magukat az adófizetés alól, nem károsítják meg az államot.
A Banki Hitel Károsultjainak Egyesületénél éppen a törvények áthágását nevezték meg kritikus pontként. A szervezet főtitkára, Lénárd Mariann kérdésünkre kifejtette: a fizetésképtelenséggel küzdő adósok bizonyos része a feketegazdaságba menekül. Míg korábban – főként a nyugdíj miatt – a munkavállalók nehezményezték, ha bejelentés nélkül akarta alkalmazni őket a munkaadó, addig ma már számos személy azt közli: feketén szeretne dolgozni. – A végrehajtó ugyanis a legális jövedelem harmadát, kivételes esetben felét is letilthatja – mutatott rá az okokra Lénárd Mariann. A szakember ezért úgy véli, a feketefoglalkoztatás akadály lehet a magáncsőd bevezetése előtt. Az adósmentő megoldásnak fontos része, hogy egy szociális, gazdasági szakember életvezetési, pénzügyi tanácsokkal látja el az anyagi nehézséggel küzdő polgárt, ám legális jövedelem hiányában képtelenség a viszonyokat rendezni, a hitelezőket pedig szinte lehetetlen meggyőzni arról: az érintett akar és tud is valamennyit fizetni. A főtitkár szerint körültekintő jogalkotással a nehéz helyzetbe került személyek megsegítése összekapcsolódhat a feketegazdaság visszaszorításával.