Feketézés gáncsolná a magáncsődöt

Miközben számos érdekvédő szervezet a magáncsőd bevezetését sürgeti, némelyek arra hívják fel a figyelmet: a feketefoglalkoztatás miatt idehaza kudarcot vallhat a külföldön jól működő adósmentő módszer. A hitellel, rezsihátralékkal küzdök bizonyos része ugyanis bejelentés nélkül igyekszik elhelyezkedni, elkerülve ezzel, hogy a végrehajtó letiltsa fizetésének harmadát, felét.

Jakubász Tamás
2011. 08. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szakértői becslések szerint százezer családnak jelent komoly gondot a bankkölcsön törlesztőrészleteinek kifizetése, s nagyjából egymillió személyt állít nem ritkán leküzdhetetlen kihívás elé a rezsiszámlák kiegyenlítése. Az adatokat szemlélve nem meglepő, hogy mind több civil szervezet sürgeti a számos államban sikeresen működő, a pénzügyi nehézséggel küszködő polgároknak mentőövet dobó úgynevezett magáncsőd meghonosítását.
– A bankok kapzsisága vezetett oda, hogy az ügyfelek egyre nagyobb része képtelen megfelelően fizetni – leginkább ezzel indokolta lapunknak a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) elnöke a magáncsőd bevezetésének szükségességét. Baranovszky György úgy fogalmazott: el kell érni, hogy a pénzintézetek lemondjanak arról az extra- bevételről, amelyre az utóbbi időszak gazdasági eseményei révén tettek szert. A magáncsőd szabályait a fogyasztóvédők elnöke szerint a következőképpen kellene kialakítani: kiindulópontként a passzusok arra szorítanák a bankokat, hogy a különféle extrabevételükkel – például az árfolyam-emelkedésből származó profittal – csökkentsék ügyfeleik tartozását. Ezután a magáncsődöt jelentő polgár tárgyalóasztalhoz ülne a pénzintézettel. A felek áttekintenék az adós anyagi, vagyoni helyzetét, s ennek alapján megállapítanák a jövőbeni törlesztőrészletet és megszabnák a futamidőt. – A folyamatot az állam szakemberei felügyelnék – mondta a FEOSZ elnöke. Szerinte ez az eljárás a rezsihátralékot felhalmozóknál is segíthetne, hiszen az adósok jelentős része a banknak és a közüzemi cégeknek egyszerre tartozik. Baranovszky György ugyanakkor leszögezte: elképzeléseik alapján a magáncsőd nyújtotta esély csak azokat illethetné meg, akik nem húzzák ki magukat az adófizetés alól, nem károsítják meg az államot.
A Banki Hitel Károsultjainak Egyesületénél éppen a törvények áthágását nevezték meg kritikus pontként. A szervezet főtitkára, Lénárd Mariann kérdésünkre kifejtette: a fizetésképtelenséggel küzdő adósok bizonyos része a feketegazdaságba menekül. Míg korábban – főként a nyugdíj miatt – a munkavállalók nehezményezték, ha bejelentés nélkül akarta alkalmazni őket a munkaadó, addig ma már számos személy azt közli: feketén szeretne dolgozni. – A végrehajtó ugyanis a legális jövedelem harmadát, kivételes esetben felét is letilthatja – mutatott rá az okokra Lénárd Mariann. A szakember ezért úgy véli, a feketefoglalkoztatás akadály lehet a magáncsőd bevezetése előtt. Az adósmentő megoldásnak fontos része, hogy egy szociális, gazdasági szakember életvezetési, pénzügyi tanácsokkal látja el az anyagi nehézséggel küzdő polgárt, ám legális jövedelem hiányában képtelenség a viszonyokat rendezni, a hitelezőket pedig szinte lehetetlen meggyőzni arról: az érintett akar és tud is valamennyit fizetni. A főtitkár szerint körültekintő jogalkotással a nehéz helyzetbe került személyek megsegítése összekapcsolódhat a feketegazdaság visszaszorításával.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.