Hamarosan kezdődnek a bankperek

Egyre többen csatlakoznak azokhoz az adósokból álló csoportokhoz, amelyek azt tervezik, hogy augusztus végén perbe fogják a pénzintézeteket. Indoklásuk szerint a devizahitelek és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt kár érte az ügyfeleket. Az adósoknak nem lesz könnyű dolguk: a korábban indított perek rendre eredménytelenek maradtak.

Augusztus végén kerülhetnek bíróság elé azok a keresetek, amelyeket a Magyar Szociális Kerekasztal körül szerveződő hitelkárosultak nyújtanak be a bankok ellen. A tervek szerint az egyes pénzintézetek ügyfeleiből álló csoportok pertársaságokat alapítanak. Ez azt jelenti, hogy a társasághoz csatlakozó adósok együtt nyújtanak be keresetet a bankjuk ellen. Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum vezetője, a perek egyik ötletgazdája lapunknak elmondta: eddig 8-10 bank ügyfeleiből szerveződtek csoportok, ezek taglétszáma folyamatosan emelkedik. Az adósok a fórum honlapján jelezhetik a csatlakozási szándékukat. – A beadványokon olyan ügyvédi kör dolgozik, amelyik nem az anyagi haszonszerzést, hanem az emberek érdekeinek érvényesítését tartja szem előtt – közölte Simó Endre.
A kerekasztal az utóbbi hónapokban több szakmai anyagot is megvizsgált. Ezek közös jellemzője, hogy a devizahiteleket túlságosan kockázatosnak, sőt, hibás termékeknek tartják, és elfogadhatatlannak ítélik meg a bankok egyoldalú szerződésmódosításait. A kerekasztal szakmai tanácsa előtt lévő legfrissebb munkaanyag például megállapítja: általánosnak számít, hogy az adósok olyan szerződéseket írtak alá, amelyek egyoldalúan, kizárólag a hitelnyújtónak biztosítanak előnyöket – indokolatlanul –, hiszen olyan rendelkezéseket alkalmaztak, amelyek kiszámíthatatlanná teszik a hitel árát. Állítják: ezekben a hitelekben annyi kockázati tényező van, hogy egyetlen szerződés teljes hiteldíjmutatója sem felelhet meg a valóságnak, ez pedig önmagában is alapja lehet a szerződés semmisségének. A szakmai vita a tervek szerint augusztus 10-ig lezárul, a keresetek azt követően készülnek majd el.
A civil szervezetek tagjai között egyébként élénk vita alakult ki arról, hogy pertársaság vagy egyéni keresetek formájában lenne célszerűbb megkeresni a bíróságokat. A Magyar Szociális Fórum honlapjára több olyan keresetvázlat is felkerült, amely alapján bárki el tudja készíteni a saját beadványát.
A kerekasztal kezdeményezése egyébként nem az első kísérlet a pénzintézetek perbe fogására, ám az eddigi próbálkozások rendre eredménytelenek maradtak. Czirmes György ügyvéd – aki több civil szervezettel karöltve jelenleg is harminc pénzintézetet perel az ügyfelek nevében – nemrégiben lapunknak elmondta: a bíróság többször is visszadobta a keresetüket, a legutóbbi fellebbezésükről pedig várhatóan szeptemberben születik majd döntés. Eredménytelen maradt az a 2008-as próbálkozásuk is, amelynek során az Alkotmánybírósághoz fordultak, mert az alaptörvénybe ütközőnek vélték az egyoldalú szerződésmódosításokat. A megkeresésükre nem érkezett válasz. Mint ahogy a választási bizottság sem reagált arra a népszavazási kezdeményezésükre, amelyben ezt a kérdést tették volna fel: akarja-e ön, hogy egyoldalúan lehessen módosítani a banki hitelszerződéseket?
A civilek próbálkozásait látva felmerülhet a kérdés, hogy valóban a peres eljárás jelentheti-e az egyetlen megoldást. Az adósok azt állítják, a pénzintézetekkel folytatott párbeszéd kifulladt, a vélemények pedig egyáltalán nem közeledtek egymáshoz.
A pénzügyi szektor álláspontja szerint a bankok annak idején nem sejthették előre, hogy milyen helyzetet teremtenek a devizahitelek egy válság idején, vagyis csak nagyon kis felelősség terheli őket a külföldi fizetőeszközben jegyzett kölcsönök elterjedése és a jelenlegi fizetésképtelenség miatt. A pénzintézetek álláspontját a Magyar Bankszövetség a napokban a rangosabb lapokban meg is jelentette.
– Lehet állítani, hogy a bankok túl könynyen hiteleztek, ám nem szabad elfelejteni, hogy a pénzintézetek a realitásokat szem előtt tartva végeztek szakmailag megalapozott kockázatfelmérést – jelentette ki tegnapi számunkban Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Róna Péter közgazdász, több évtizedes bankvezetői tapasztalattal a háta mögött, ugyanakkor azt kérdezi, hogy mi értelme a kockázatfelmérésnek, ha a bankok nem vállalnak felelősséget annak eredményéért. Állítása szerint a bankok szerepe nem az, hogy átruházzák a kockázatot az ügyfeleikre, hanem a rizikó körültekintő felmérése, annak beárazása, és a vállalhatatlan kockázatok kiszűrése. Róna Péter a bankszövetség tegnapi cikkére adott válasza lapunk hatodik oldalán olvasható.