Körülbelül száz év után a külföldi tulajdonban lévő Magyar Cukor Zrt. elérkezettnek látta az időt arra, hogy ismét nádcukrot finomítson hazánkban, amihez az alapanyagot Brazíliából szerzi be. A Világgazdaság értesülései szerint ugyanis az utolsó megmaradt cukorgyárunk húszezer tonnányi brazil nádcukor importját és annak feldolgozását kezdte meg a napokban. A Kaposvárra kerülő mennyiségből 19 ezer tonna tiszta cukor készül. A cég igazgatóságának elnöke, Bráth Zoltán elmondása szerint az első szállítmány – 8000 tonna – Brazíliából származó nyers nádcukor már az országban van, feldolgozása a cég kaposvári üzemében történik, így a hét végére már a kereskedőkhöz kerülhet az első kontingens cukormennyiség, az utolsó pedig szeptember első napjaiban hagyja el Magyarország egyetlen megmaradt cukorgyárát.
A nyersanyag behozatalára azért van szükség, hogy a hazai cukorrépa betakarításáig és feldolgozásáig valamelyest megoldható legyen Magyarország ellátása – fogalmazott a zrt. igazgatóságának elnöke. Ezzel szemben tény, hogy hazánk ellátását nem az ilyen megoldások fogják javítani. Ugyanis az uniós csatlakozásunk utáni gyárbezárások miatt egyébként is kénytelenek vagyunk évi mintegy 200 ezer tonna cukrot importálni. Ugyanakkor azzal, hogy nyersanyagként hozzák be a nádcukrot, és abból itthon gyártanak készterméket, a Magyar Cukor Zrt. a rendelkezésünkre álló 105 ezer tonnás magyar gyártási kvótát használhatja el. Ez pedig azt jelenti, hogy ennyivel kevesebb cukorrépát szállíthatnak majd a gyárnak a hazai termelők.
Bár kissé árnyaltabban, de ezzel azonos véleményt fogalmazott meg Kelemen István, a Magyar Cukorrépa-termelők Országos Szövetségének főtitkára is, aki kitért rá, hogy információi szerint a cukorgyár nagyjából két éve készül erre a lépésre, amitől igencsak féltek a répatermelők. Mint mondta, Magyarország számára immár mindegy, hogy honnan hozzák be az importcukrot, de az már nem, hogy a 105 ezres gyártási kvótához szükséges alapanyagot kik szállítják a gyárnak. Az alapanyagimportot Bráth Zoltán azzal magyarázta, hogy a hazai termelők csak a szükséges mennyiség harmadát tudják leszállítani. Kiemelte: cége még csak értékelhető nyereséget sem tud zsebre vágni az ügylet nyomán, s mindössze a hazai ellátási láncon tátongó lyukakat tudják betömni. Ettől függetlenül – tette hozzá –, amennyiben ismét engedélyt kapnak erre Brüsszeltől, jövőre is élni szeretnének az import lehetőségével.
Az lehet, hogy közvetlenül nem érnek el komolyabb nyereséget, de a későbbi ártárgyalások során, amit a hazai gazdálkodókkal fognak lefolytatni, feltételezhetően majd behajtják a különbséget – reagált erre Kelemen István. A szakértő szerint ráadásul éppen az a gond, hogy a kevés gyártási lehetőséget is külföldi termékből oldják meg, hiszen a zrt. döntése miatt a magyarországi répatermelők pontosan 19 ezer tonnával kevesebb cukor előállításához szükséges terményt szállíthatnak majd. Emellett – fejtette ki – nyilvánvaló, hogy a cég arra is játszik, hogy a következő répabeszállítási időszakban jobb ártárgyalási pozíciót szerezzen. Véleménye szerint sokat lehetne javítani a cukorrépa-termelők helyzetén, ha a kaposvári cukorgyár környékére koncentrálnák a termelést, mert akkor felére csökkenthetnék a szállítási költségeket, ami teljes mértékben versenyképessé tenné a magyar termelést.
Sajátos módon juttatott Magyar Péter még a Diákhitel Központ vezetőjeként tízmilliókat egyik fontos, mostani emberének