Egy sor korábbi miniszter, államtitkár és minisztériumi osztályvezető meghallgatását javasolja a cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottság előtt Für Balázs felkért szakértő. A testület keddi ülésen – érintettségük miatt – Kovács László szocialista képviselő, volt uniós adóügyi biztos és Gráf József korábbi szocialista agrárminiszter neve merült fel. Ezenkívül a szakértő a meghallgatásra javasolt személyek között név szerint említi a volt földművelésügyi tárca két korábbi államtitkárát, az MDF-es szakpolitikust, Raskó Györgyöt és Szerdahelyi Pétert. Gráf Józsefen kívül – amenynyiben a testület megfogadja a szakértő tanácsát – várhatóan beidézik az összes többi korábbi agrárminisztert is, miként előreláthatóan meg kell majd jelennie a grémium előtt Suchman Tamásnak, a szocialisták volt privatizációs miniszterének is. Egyébként a dokumentum javaslatot tesz a cukorgyárak korabeli vezetőinek és az agrártárca összes érintettjének meghallgatására is, osztályvezetői szintig terjedően.
Mint korábban megírtuk, a cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottság kedden úgy döntött, hogy a következő, augusztus nyolcadikai ülésen meghallgatják Kelemen Istvánt, a Cukorrépa-termelők Országos Szövetségének főtitkárát, valamint behívják a Cukoripari Kutatóintézet korábbi vezetőjét. Font Sándor fideszes képviselő indítványának megfelelően a testület a cukoriparunk leépüléséhez vezető privatizációs eljárásokhoz kapcsolódó összes fellelhető dokumentációt bekéri az érintett szervezetektől, és a döntés előkészítésétől egészen a szerződéskötésekig áttekintik a rendelkezésre álló iratokat. Hasonló vizsgálatot javasolt a honatya a mintegy négyszázezer tonnás cukorgyártási kvótánk háromnegyedének eladásával kapcsolatban is.
Für Balázs – a bizottság által felkért szakértő – történeti áttekintésében rámutat: hazánkban a rendszerváltás idején 12 cukorgyár működött. Mint írja, a több hullámban lezajló, „súlyos anomáliákkal terhelt” privatizációs folyamat eredményeként az öszszes gyár külföldi tulajdonosok kezébe került, akik 1997-től napjainkig a 11 üzemet bezártak. Mára egyedül a kaposvári cukorgyár maradt talpon, amely a hazai szükséglet mindössze egyharmadát állítja elő. A dokumentumból kiderül, hogy a magánosítás első hulláma során, amikor összesen hét üzem 25 százalékos részét értékesítették, e kisebbségi tulajdon mellé a vállalatok teljes irányítási jogát is átadták, sőt a fennmaradó állami részre elővásárlási jogot biztosítottak. Az ügyletből az államnak semmilyen bevétele nem származott, miközben az irányítási jog átadásával teljes mértékben kiszolgáltatta legjobb gyárainkat is a külföldi tulajdonosoknak – olvasható a szakiratban. Für Balázs utalást tesz a külföldi érdekcsoportok és a magyar kormány hazai érdekeket sértő együttműködésére is. Erre példaként hozza fel az általunk a kilencvenes évek közepén alkalmazott 80 százalékos vámtételt, mivel ebben az időben akár 250 százalék feletti vámot is kivethettünk volna, miként tette ezt az Európai Unió. Tekintettel arra, hogy jóval alacsonyabb vámot vetettünk ki a cukorra, az akadálytalanul áramlott az országba, jelentősen rontva a magyar cégek helyzetét. A kormány végül a kivéreztetett üzemeket átengedte a külföldi befektetőknek.
n
Felmentés a minisztériumban. Augusztus 30-i hatállyal felmentették Horváth Zsoltot, a Vidékfejlesztési Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárát. A tisztviselőt a minisztérium vezetése egy évvel ezelőtt kereste meg, hogy vegyen részt a soros európai uniós elnökség előkészítő szakaszában és az elnökség alatt a tárca munkájában, ő pedig egy évre vállalta a felkérést – írja az közleményében a minisztérium.
origo.hu
Robbanás volt Budapesten
