A fukusimai katasztrófa hatására megszületett politikai jelszó népszerű szlogennek bizonyult, mindaddig, amíg nem merültek fel a negatív következmények előjelei. A „Németország sötétségbe borul” lehetőség hangoztatása mögött a legkülönbözőbb ok-okozati összefüggések, masszív üzleti érdekek gondoskodnak a bizonytalanság érzéséről. A befolyásos energetikai konszernek elsietett lépést emlegetnek, és Damoklész kardjaként lebegtetik a polgárok feje felett az áramszolgáltatás szünetelésének lehetőségét. A lakosságvédelem és katasztrófavédelem hivatala is elismeri, megemelkedett az áramszünet rizikója. A huzamosabb kiesés nem csak a közellátást zavarná, kihatással lenne a közbiztonságra is. Az atomerőművek egy részének azonnali és a még üzemeltettek fokozatos lekapcsolásával Németország nyilvánvalóan ismeretlen területre lépett, nem rendelkezik gyakorlati tapasztalatokkal és a költségeket illető reális információkkal.
A hadsereg például felemelte szavát a széllel nyert villamos energia technológiája ellen. A légierő szerint a magasba nyúló szélerőművek zavarják a radarrendszert és ezzel akadályozzák a köztársaság légterének a biztosítását, amely a Bundeswehr egyik súlyponti feladata. A törvény lehetőséget nyújt a védelmi tárcának arra, hogy tiltakozzon, meghiúsítsa már tervbe vett projektek felépítését.
A politikusok részéről nagy intenzitással szorgalmazott, szárazföldön telepített szélerőművek zaja már előzőleg a közelben élő polgárok tiltakozásához vezetett. Ideális megoldásnak ígérkeztek viszont az északi tengerpartok előtt létesített szélparkok mindaddig, amíg nem került napirendre az ott termelt energia elvezetésének a problémája. A déli tartományok áramellátását garantáló magasfeszültségű villanyvezetékek felépítése a tájképet rontaná. Christine Lieberknecht, Türingia miniszterelnöke támogatja azt az indítványt, hogy a szövetségi állam egy kilométer vezetékre eső negyvenezer euróval kártalanítsa az érintett települések lakosságát.
Kiszámíthatatlan az atomerőművek biztonságára korábban százmilliókat költött energetikai konszernek (RWE, E.ON, Vattenfall, EnBW) következő lépésének következménye az, hogy jogi úton támadják a kormány döntését. Már csak azért is, mert az értékpapírokra vonatkozó törvény egyenesen kötelezi a vállalatokat arra, hogy védelmezzék részvényeseik érdekeit.
A lekapcsolások költségei tovább növelnék az EU-n belül eddig is legmagasabb németországi áramdíjakat. Így nem meglepő, hogy a vegyi és gyógyszeripar egyik óriásának számító, nagy energiafelhasználású Bayer-konszern külföldi gyártási lehetőségek után kutat, mellyel ezerhétszáz német alkalmazott vesztené el munkahelyét.
origo.hu
Ifj. Lomnici nagy titkot árult el: ezért támogatja Orbán Viktort
