Érdekes jelenség, hogy a leminősítés óta eltelt héten nem emelkedtek az Egyesült Államok állampapírhozamai, sőt a múlt pénteki 2,5-ről 2,2 százalékra csökkentek tegnapra a tízéves kötvények esetében. Vagyis a befektetők a Standard & Poor’s lesújtó véleménye ellenére továbbra is előszeretettel hiteleznek az Egyesült Államoknak, ráadásul olcsóbban, mint eddig. Ez bármely más ország esetében pont fordítva történt volna, egy leminősítés azonnali hozamemelkedést, a hitelezés drágulását eredményezte volna. Magyarországon például tavaly decemberben a Fitch Ratings leminősítése után a kötvények hozamai meredeken megugrottak, a tízéves lejáratúakra például a hitelminősítő döntése után több mint 8 százalékot kellett fizetni az azelőtti 7,7 százalékhoz képest.
Az a furcsa helyzet alakult ki tehát a piacokon, hogy az Egyesült Államok adósságának fenntarthatatlansága miatt kirobbant pánik a befektetőket – akik biztonságos helyet keresnek ilyenkor a tőkéjüknek – az amerikai állampapírok felé terelte. Vagyis miközben szinte az egész fejlett világ ráfizet az Amerika miatti hisztériára, az amerikaiak olcsóbban tudják finanszírozni adósságukat. Magyarország például a június közepei 6,9 százalék helyett csütörtökön már 7,6 százalékot fizethet a 2022-ben lejáró papírokra a külső sokkok hatására.
Elemzők szerint – bár valóban érdekes helyzetről van szó – nincs semmi meglepő abban, hogy az amerikaiak rekordalacsony szinten jutnak hozzá forrásokhoz a pénzpiacon. Mint mondják, a dollár megnyugtató biztosíték a befektetőknek arra, hogy tőkéjük nem vész el, ezért hajlandók akár nulla körüli haszonért is vásárolni az Egyesült Államok kötvényeit. – Nincs akkora piac, amelyik elbírná azt, ha az amerikai állampapírokból kimenekülnének a befektetők. Ezért paradox módon továbbra is ebben az eszközben keresnek menedéket – mondta a Magyar Nemzetek Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője. – Az Egyesült Államok a legnagyobb gazdaság, ami garanciát jelent a hitelezőknek. Ezt a leminősítéskor nem vették kellő súllyal figyelembe, a piac azonban ennek tudatában hoz döntéseket – jegyezte meg Kondrát Zsolt.
– A nagy centrumgazdaságokat másképp ítélik meg a befektetők, s ezen belül is Amerika helyzete eltérő abból adódóan, hogy fizetőeszköze világpénz – mutatott rá lapunknak Móró Tamás, a Concorde Értékpapír elemzési vezetője. Azzal is magyarázza a spekulánsok kitartását az Egyesült Államok kötvényei mellett, hogy a hitelminősítők általában késve hozzák meg döntésüket, akkorra a piac már beárazza a kockázatokat. Amerikához hasonló helyzetben van például a GDP-je 200 százalékáig eladósodott Japán is, ahol a kiugróan nagy adósság ellenére a kötvények hozamai rekordalacsony, nulla körüli szinten állnak. Ha a szigetországnak olyan kamatokat kellene fizetnie az adóssága megújítására, mint a magyaroknak, könnyen csődbe mehetne – hangsúlyozta Móró Tamás. A szakember szerint Magyarország abból adódóan, hogy itt gyakorlatilag húsz éve tart a válság látványosan, évente legalább 450 milliárd forinttal túlfizeti a befektetőket, ebből is adódik az, hogy igen nagy szokott lenni a kereslet a magyar állampapírok iránt. Mint mondta, bő két százalékpontot le kellene faragni a kötvények hozamaiból, erre azonban csak összetett intézkedések árán, többéves időtávon belül kerülhet sor; mindenekelőtt az államadósságot kellene 60 százalék alá szorítani.
Az amerikai leminősítés után a héten felmerült a kérdés, hogy melyik lesz a következő AAA besorolással rendelkező állam, amely elveszíti a legjobb osztályzatot. Előbb Franciaországról terjedtek el pletykák – amit mindhárom hitelminősítő alaptalannak nevezett –, majd a minden szempontból irigylésre méltó gazdasági mutatókkal rendelkező Németországot hozták hírbe. Berlin a bajba jutott euróövezeti országok kimentésének költségei miatt kerülhet a minősítők kereszttüzébe. Soros György üzletember épp a tegnap hangsúlyozta egy interjúban, hogy a németek kezében van az eurózóna megmentésének a kulcsa, például egy közös kötvénykibocsátás révén, s állást foglalt amellett, hogy a jelenleg 440 milliárd eurós euróövezeti támogatási alapot ki kellene szélesíteni, amely nyilván német adófizetői pénzek révén valósulhatna meg. Soros nincs egyedül ezzel a véleményével, a Saxo Bank e heti elemzése szerint az alapot 2500 milliárd euróra kellene növelni. Hogy mi vezérelheti efféle nyilatkozatok tételében a spekulációból meggazdagodott üzletembert, csak utólag szokott kiderülni.
origo.hu
Ifj. Lomnici nagy titkot árult el: ezért támogatja Orbán Viktort
