Összesen 2500 milliárd euróra tehető Görögország, Portugália, Írország és Spanyolország állampapírjainak, hitelgaranciáinak és egyéb értékpapírjainak értéke, mely a legrosszabb forgatókönyv esetén, vagyis az államadósság-válság kiterjedésével veszélybe kerülhet az unió legnagyobb bankjainál. A Nemzetközi Elszámolások Bankja (BIS) szerint ez az összeg jócskán meghaladja a bankok egymás közötti kereskedelmét, mert a pénzintézetek tartalékaiban jelen lévő állampapírokat is tartalmazza.
A BIS összefoglalója szerint a négy bajba került ország papírjaiból a legtöbbet, 569 milliárd eurót Németország halmozta fel, a briteknél 430, a franciáknál pedig 380 milliárd eurónyi befektetés lehet érintett. Nagy-Britannia ugyanakkor csak azért kerülhetett a második helyre, mert a londoni központú, ám valójában közel-keleti és ázsiai tulajdonú pénzintézetek követeléseit is a britekéhez könyvelték. A körbetartozásokból viszonylag kevés jut Olaszországra, amely 81 milliárdnyi értékpapírt tart a kezében.
A brit pénzintézetek legtöbb kétes kintlévősége Írországban és Spanyolországban van, és viszonylag kevesebb a görögöknél és a portugáloknál. Franciaország ugyanakkor úszik a görög papírokban, amelyekből több tíz milliárd euróért vásárolt be korábban, így nem véletlen, hogy a görög mentőcsomagot leginkább a franciák szorgalmazták. A Benelux államoknak főleg Spanyolország és Portugália tartozik, a két állam összesen 290 milliárd euróval.
A július közepén nyilvánosságra hozott banki stressztesztek eredménye mellett a BIS országra és pénzintézetre lebontva is megadta, kik az adósságproblémákkal küszködő államok legnagyobb hitelezői. A görög kötvényekből értelemszerűen az athéni központi bank és a legnagyobb görög pénzintézetek tartalékolnak, de a francia, ciprusi és német bankoknak is jócskán lehet félnivalójuk a görögök esetleges bedőlésétől. A BIS statisztikái szerint a francia bankok közül a Crédit Agricole, a BNP Paribas és a Société Générale tartalékolta a legtöbb görög kötvényt, a német bankok közül pedig a Commerzbank. Az írek miatt főleg a britek aggódhatnak, míg a portugál papírok elsősorban a spanyoloknak okozhatnak fejfájást. A BIS összesítése szerint a görög, ír és portugál állampapírok összesen 150 milliárd eurónyi veszélyforrást jelentenek az uniós bankok számára, vagyis jóval többet, mint a legutóbbi görög mentőcsomag teljes összege.
A nemrég elfogadott Új Marshall-tervre tehát nemcsak az EU termelésének két százalékát adó görögök miatt, hanem valójában az uniós bankrendszer fizetőképességének megőrzése miatt volt szükség. A mentőöv azonban csak szusszanásnyi időt ad arra, hogy a bajba jutottak rendezzék soraikat. Idén a gazdaság a spanyoloknál és az olaszoknál mindössze egy százalék körüli fejlődést mutathat, a portugálok, írek és a görögök azonban továbbra is zsugorodó teljesítménnyel kénytelenek szembenézni. Az államadósság tekintetében további növekedés várható Görögországban és Írországban, a költségvetési hiány elszállása pedig az íreknél, a görögöknél és a portugáloknál jelent óriási problémát. A spanyolok ugyan jó költségvetési és adósságmutatókkal rendelkeznek, ám a húsz százalék feletti munkanélküliség és a versenyképtelenség továbbra is gúzsba köti a gazdaságot. Az olaszoknál is az alacsony versenyképesség okozza a legnagyobb gondot, de az is sokat nyom a latban, hogy a nemrég elfogadott, 40 milliárd eurós megszorítócsomag javát csak 2013–14-re tervezték be, vagyis a választások utáni időszakra. Kérdés, a piacok türelme kitart-e addig.
origo.hu
Robbanás volt Budapesten
