Kétharmad a chipsadó mellett

Bár a lakosság kétharmada támogatja az új népegészségügyi termékdíj (chipsadó) bevezetését, a többség nem hisz abban, hogy az intézkedés kedvező társadalmi hatást érne el – derül ki a Szinapszis Piackutató Kft. legfrissebb kutatásából.

A hamburger- vagy chipsadóként emlegetett népegészségügyi termékdíj társadalmi megítélését vizsgáló felmérés szerint a lakosság kétharmada támogatja az ötletet. Ugyanakkor hiába véli jónak a megkérdezettek nagyobb része a kezdeményezést, más módon tudná elképzelni annak bevezetését. A válaszadóknak mindössze 15 százaléka gondolja, hogy ebben a formában van szükség a termékdíjra. Az intézkedéssel kapcsolatos vélekedést a végzettség és a jövedelem befolyásolja: azok emelkedésével csökken az egyetértők, támogatók aránya – derül ki a Szinapszis Piackutató Kft. által végzett reprezentatív felmérésből.
Az adó társadalmi hatását illetően a többség szerint nem várható jelentős változás: a megkérdezettek csaknem 40 százaléka szerint biztosan nem, további ugyanekkora arányuk szerint valószínűleg nem éri el az új termékdíj a kitűzött célt. Az adó hatásával kapcsolatosan elsősorban az idősebbek és a férfiak kételkedők. A biztos pesszimisták szerint az államnak nem kellene ilyen szinten beleszólnia a fogyasztásba. A felmérés egyik kérdése arra irányult, mit gondol a lakosság arról, mi lehet az adónem valós célja. Elsődleges célként a legtöbben az állami adóbevételek növelését és a költségvetési hiány csökkentését jelölték meg. Az idősebbek, illetve a magasabb végzettségűek, jövedelműek körében nagyobb azok aránya, akik szerint az intézkedés célja csak az állami adóbevételek növelése.
Sokak szerint azért támogathatja az egészséges életmódra nevelést, illetve az egészségtelen ételek, italok fogyasztásának visszaszorítását is az intézkedés. Az adó bevezetésével esetlegesen bekövetkező áremelés hatására várhatóan a felnőtt lakosság fele mérsékli majd az érintett termékek fogyasztását, mintegy 20 százalékuk biztosan, 30 százalékuk pedig valószínűleg kevesebbet vásárol majd ezekből. A férfiak körében jellemzőbb, hogy az emelés viszszavetheti ezen árucikkek vásárlást, érdekesség ugyanakkor, hogy a jövedelem tekintetében nem tapasztalható lényeges eltérés.
A megkérdezettek közül sokan úgy látják: az intézkedés ösztönözni fogja az adóelkerülést, illetve támogatja a külföldi, elsősorban határ menti vásárlásokat. Kevesen gondolják, hogy az adóval jelentősen javulna az egészségtudatos életvitel és táplálkozás, vagy érdemben nőnek a népegészségügyi célra fordítható bevételek.
Ismeretes: a népegészségügyi adó sok vitát váltott ki orvosszakmai berkekben is, hiszen nagyon sokan azon a véleményen vannak, hogy a mértékletesség mindennek az alapja. A forgalmazók is azt hangsúlyozták, hogy az, ami a boltok polcaira kerül, nem lehet egészségre ártalmas, szerintük is minden fogyasztható, csak mértékkel. Az élelmiszeripar egyes területeinek képviselői igazságtalannak nevezték az adót, mondván, az éppen arra nem vonatkozik – a gyorséttermi termékekre –, amelyeket sokan rendkívül károsnak tartanak. A kereskedelmi szakmában dolgozók utaltak arra is, hogy az adóval sújtott termékek egy részének összetétele megváltoztatható, aminek eredményeként az adott áru gyártóját mégsem terheli fizetési kötelezettség.