Kihallgatják Vadai Ágnest

Vadai Ágnest, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnökét tanúkihallgatásra idézte a kémügyben is nyomozó katonai ügyészség. A politikus szerint a vádhatóság a „tűzzel játszik”, és őt nem lehet elhallgattatni. Jóri András adatvédelmi biztos egyébként vizsgálja a volt titkosszolgálati vezetőket érintő büntetőeljárás titkosításának megalapozottságát.

Török László
2011. 08. 05. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tanúként fogja kihallgatni a Budapesti Katonai Ügyészség (BKÜ) Vadai Ágnest, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnökét – ezt maga a politikus jelentette be. A képviselő azt nem tudta megmondani, hogy milyen üggyel öszszefüggésben kell megjelennie, így arról sincs információja, hogy kihallgatásának van-e köze az úgynevezett kémügyhöz (egyébként a tanúkihallgatásra beidézett személyekkel a hatóságok nem közlik előre, hogy milyen ügyben kívánják kikérdezni). Vadai különösnek tartotta, hogy az idézéssel egy szigorúan titkos dokumentumot is kapott a vádhatóságtól (a minősítés 2087 végéig szól), amelyben nevesítenek egy büntetőjogi tényállást is. A volt honvédelmi államtitkár erről a dokumentumról és a benne foglaltakról azt mondta, hogy „nevetséges és agyrém”, ezért kérni fogja, hogy ezen iratoknak a titkosságát oldják fel. Kifogásolta, hogy a papírokat nem lakcímére kézbesítették, hanem mint a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, az Országgyűlés Hivatalának titkosügyirat-kezelési irodáján vehette át azokat. Szigorúan titkos minősítésű iratokat egyébként tilos magánlakcímre kipostázni, bár a tanúidézést el lehetett volna küldeni a képviselő lakhelyére is.
Az MSZP-s politikus jelezte, elmegy a tanúmeghallgatásra, hogy további információkat szerezzen, de úgy véli, az ügyészség „a tűzzel játszik”. – Legyen világos mindenki számára, hogy semmiféle fenyegetéssel nem lehet megállítani vagy elhallgattatni. Egyszer nyilvánvalóan vége lesz a fülkeforradalomnak, és akkor (…) mindenkinek felelnie kell majd a tetteiért, az elkövetett ocsmányságokért, ha máshogyan nem, erkölcsi értelemben – fogalmazott Vadai Ágnes.

*

Utalt arra is, hogy az ügyben eljáró ügyész nevének nyilvánosságra hozását egyelőre nem tartja indokoltnak, „de eljöhet az a pillanat”, amikor a nyilvánosság erejével kell fellépni, az ügyészségi eljárást ugyanis nem tartja elfogadhatónak.
Vadai azt követően kapta meg az idézést, hogy a megbízott katonai főügyésznél is kezdeményezte a kémügy titkosításának feloldását (a válasz szerint nem a BKÜ a titokgazda), illetve kérte, hogy a volt titkosszolgálati vezetőket érintő eljárásban részt vevő ügyészek és más személyek neveit küldjék meg neki. Az alapeljárást érintő témában levelet kapott Vadai Ágnestől Pintér Sándor belügyminiszter, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője, valamint Jóri András adatvédelmi biztos is. Az MSZP-s képviselő azt is szeretné megtudni, hogy egyáltalán melyik szervezet a volt titkosszolgálati vezetőket érintő eljárás titokgazdája.
A szocialista bizottsági elnök beszámolt arról is, hogy egyelőre nem kapott értesítést Polt Péter legfőbb ügyésztől sem, akinél államtitoksértés miatt tett bejelentést a múlt héten. A politikus szerint egyes sajtóhírek ugyanis felvetik az államtitoksértés gyanúját.
Jóri András adatvédelmi biztos egyébként vizsgálja a kémügy titkosítását – erről a Hír Televízió számolt be. Az ombudsman Sebes Péternek – ő a kémkedésre való felbujtással gyanúsított Szilvásy György védője –, valamint Vadai Ágnesnek a kezdeményezésére tekinti át az eljárás minősítését, amihez már bekérte a szükséges dokumentumokat. Ezek ismeretében dőlhet el, hogy a 40 évre államtitokká minősített ügy mely részletei tartozhatnak a nyilvánosságra. Jóri András ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: az biztos, hogy van egy olyan adatkör, amelynek titokban tartásához Magyarországnak súlyos érdekei fűződnek.
Mint arról beszámoltunk, a BKÜ június végén kémkedés gyanújával vette őrizetbe Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóját, bűnpártolással gyanúsította meg hivatali utódját, Laborc Sándort, továbbá kémkedésre való felbujtás gyanújával hallgatta ki Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét. Az egykori titkosszolgálati vezetők mellett az ügyészség őrizetbe vette az orosz hátterűként azonosított Zömök Biztonságtechnikai Kft. többségi tulajdonosát, Püski Lászlót is, és kezdeményezte a gyanúsítottak előzetes letartóztatását. A Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa által hozott jogerős döntés értelmében Galambos és Püski jelenleg is előzetesben van, Szilvásy és Laborc pedig szabadlábon védekezhet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.