Az OECD tegnap nyilvánosságra hozott adatai szerint a hároméves, 2008 és 2010 közötti reálhozam a szervezet tagállamaiban átlagosan nulla százalék volt, míg Magyarországon úgy „teljesítettek” mínusz 3,2 százalékot a magánnyugdíjalapok, hogy 2010-ben 4,0 százalékos, egy évvel korábban pedig még 14,3 százalékos reálhozamot értek el. A régió országai közül Szlovákiában –3,1 százalék, Csehországban –1,7 százalék, Lengyelországban pedig –1,5 százalék volt az elmúlt három év reálhozama.
Ismert, a hazai magánpénztárak a fennállásuk óta eltelt 13 évben átlagosan két százalék körüli reálhozamot produkáltak. A nyugdíjrendszer átalakítását támadók – élükön az ellenzéki pártokkal, s a hozzájuk közel álló sajtóval – legtöbbször azzal érveltek, hogy csak hosszú távon érdemes vizsgálni a kasszák teljesítményét. Az OECD legújabb elemzésének tükrében ez az érv is megdőlni látszik.
Az adatokból az is kiderült, hogy a magánnyugdíjalapok működési költségei – Csehország és Spanyolország után – Magyarországon a harmadik legmagasabbak. A csaknem egyszázalékos hazai szint tízszer nagyobb, mint amennyiből Dániában vagy Portugáliában működtetik az alapokat. Ráadásul 2011 előtt a hazai magánkasszák még a teljes tagdíjbefizetés 4,5 százalékát vonták le működési költségeik fedezésére.
Megugrott az önkéntes nyugdíjpénztárakba belépő új tagok száma a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása alatt – írta tegnap a Napi Gazdaság. Az OTP-nél csaknem kétszer annyi új tagot regisztráltak, mint tavaly ilyenkor, az MKB-nál pedig a belépők száma már az első három hónap során megközelítette a tavalyi teljes évét.
Az Aranykor és az ING önkéntes kasszája is jelentős növekedést ért el, de a szektornak még sincs oka örömre: a kasszák taglétszáma öszszességében ugyanis csökkent, mivel a belépéseknél nagyobb mértékben emelkedett ezen időszakban a kilépők száma.
origo.hu
Egyre nagyobb bajban a SPAR - heti összefoglaló
