Magyarország az izlandi úton

A büntetőjog területén nincs visszamenőleges hatályú jogalkotás – mondta Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő. A politikus ezt az államadósság növekedéséért felelős politikusok elszámoltatása kapcsán jelentette ki a Népszabadságnak. Mesterházy Attila (MSZP) szerint egyébként nem volt hiábavaló eladósítani az országot.

Szájer József meggyőződése szerint Szijjártó Péter sem gondolt visszamenőleges hatályú büntetőjogi törvényalkotásra, amikor a jogi elszámoltatás lehetőségét firtatta. Szájer arról is beszélt, hogy „léteznek olyan tényállások a büntető törvénykönyvben, amelyek az elmúlt évek alatt is hatályosak voltak. És nem csak büntetőjogi szankciók lehetnek.” Ezt a nézetet vallja Futó Barnabás ügyvéd is, aki korábban elmondta: a jelenlegi jogszabályok is részletesen taglalják a hűtlen vagy hanyag kezelés, csalás és korrupció büntetőjogi tényállásait, a volt kormányzati döntéshozók felelőssége ezek alapján is vizsgálható.
Mesterházy Attila szerint nem volt hiábavaló az ország eladósítása. – Az az államadósság-növekmény, ami a mi időszakunkban történt, az tudja, hova ment? Tizenharmadik havi nyugdíjra, általános béremelésre a közszférában, autópálya-építésre – mondta az MSZP-elnök az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Gyurcsány Ferenc egyébként már 2005-ben elismerte a parlamentben, hogy a kabinet jóléti kiadásokra költi az ország kontójára felvett hiteleket. Annak, aki kérdezi, hogy hol van az a hitel, amit az elmúlt években vettünk fel, azt üzente: „Milliónyi magyar polgár megnövekedett havi jövedelmében és az autópályák aszfaltjában kell keresni.”
A szocialisták szerint a kormány politikai tisztogatást tervez, Navracsics Tibor igazságügyi miniszter ugyanakkor a múlt héten rámutatott: más országokban is folyik eljárás olyan politikai vezetők ellen, akiknek döntései súlyos károkat okoztak hazájuknak. Például bíróság előtt áll Izland volt miniszterelnöke, akinek jogi felelősségre vonásáról a parlament döntött. Geir Haarde-t gondatlansággal vádolják, mivel nem tett megfelelő lépéseket a bankok pénzügyi összeomlásának elkerülése érdekében, nem tartotta kordában a pénzintézeteket, minisztereit pedig nem tájékoztatta, hogy mekkora különbség alakult ki a gazdaság és a bankrendszer méretei között; Izland többek között emiatt omlott össze 2008-ban.

Kovács Zoltán visszaszólt. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a Financial Timesnak (FT) írt olvasói levélben reagált a lap Magyarországot bíráló korábbi szerkesztőségi cikkére. Kovács Zoltán leszögezte: a lap állításaival ellentétben a kormány nem kísérelt meg vádat emelni az előző kabinet tagjai ellen, visszamenőleges büntetőjogi felelősségre vonásról pedig szó sem lehet, hiszen hazánk alkotmánya ezt nem teszi lehetővé. – Ironikus, hogy az FT úgy véli, elég tudása van ahhoz, hogy jogilag helytelennek bélyegezze meg a kormány cselekedeteit, miközben kiderül, hogy nagyon kevéssé ismeri a magyar jogot – írta Kovács Zoltán, aki emlékeztetett arra is, hogy a Financial Times 2002–2010 közötti kormányokkal sokkal elnézőbb volt, mint a jobbközép kabinettel.