Míg a balliberális kormányok folyamatosan gyengítették, a csőd szélére sodorták a megyei önkormányzatokat, a tavalyi kétharmados győzelem óta Orbán Viktor kormányfő és az érintettek egybehangzóan állítják, megerősítik a megyéket. Erről nemrég megállapodást is kötöttek, külső és belső „jól értesült” körök azonban makacsul hangoztatják az ellenkezőjét. Tisztázzuk: megmarad-
nak-e a megyék, lesznek-e a jövőben is ilyen önkormányzatok?
– Ez már az alaptörvény áprilisi elfogadásával eldőlt. Az alapvetések között szerepel, hogy Magyarország településekre, megyékre és a fővárosra tagozódik. Az, hogy önkormányzati szempontból mi következik, az elmúlt héten a miniszterelnökkel aláírt megállapodás alapján világos: erős felhatalmazással rendelkező új típusú megyei önkormányzat fog működni a következő időszakban.
– A készülő önkormányzati törvény tavasszal ismertetett első koncepciójában is szerepelt már a területfejlesztés mint leendő megyei feladat. Akkor azonban még nem látszódott, hogy szinte a teljes megyei intézményfenntartást az állam, az adott kormányhivatal veheti át.
– Valóban, eddig mind a tizenkilenc megyei önkormányzat alapfeladata közé tartozott a középfokú oktatás, a szociális és az egészségügyi ellátás, a kultúra és a sport jelentős területei. Ezután az intézmény-fenntartói szerepünk háttérbe kerül. Szintén világos és jól látható, hogy a mostani kormány a közigazgatást és az eddig is tisztán állami, de az önkormányzatok által ellátott feladatokat maga kívánja ellátni, és azokat az államháztartáson belül közvetlenül finanszírozni. Települési és megyei szinten csak a tényleges önkormányzati feladatok maradnak. Ugyanakkor a már említett megállapodás kiemelt szerepet szán a megyéknek. Nemcsak a területfejlesztés teljes körű felügyelete, a döntések előkészítése kerül hozzánk, hanem a későbbiekben a fejlesztési pénzek elosztásáról is mi fogunk dönteni.
– Egyes vélemények szerint ehhez nem kellenek választott testületek. Eddig sem voltak. Lehet, hogy ez az alapja annak a híresztelésnek, hogy ha megmaradnak is a megyék, megszűnnek a közgyűlések, és nem lesznek képviselők sem?
– Választott képviselők mindenképpen lesznek, sőt a teljes önkormányzati rendszer és az eddigi választási szisztéma is megújul. Mitől önkormányzat egy önkormányzat? Eddig a megyék valójában települési feladatokat láttak el, az önkormányzathoz köthető lakosság nélkül, hiszen az emberek a településeken élnek. A parlamentben a választási törvények tárgyalásakor megoldást kell találnunk a megyei jogú városok képviseletére is. Az eddigi rendszerben ugyanis az érintett városokban élők nem szavazhattak a megyei közgyűlési listákra, őket ilyen szempontból kihagyták a választásból, holott a lakosság összlétszámába beleszámolták őket.
– Az előző kormányok nem is olyan régen még mindent és gyorsan regionalizálni akartak. A volt közigazgatási hivatalokat összevonták, a nagy kapkodás oda vezetett, hogy éveken át a kutya sem ellenőrizte, törvényesen működnek-e az önkormányzatok. Mi lesz az úgynevezett régiókkal, az ilyen szinten kialakított fejlesztési tanácsokkal?
– A regionális berendezkedés most már tényleg meg fog szűnni Magyarországon. A kormányhivatalok megyei szinten épülnek fel, gyakorlatilag minden közszolgáltatás és az azokhoz kapcsolódó hivatali rendszer megyei alapon rendeződik. Innentől kezdve a területfejlesztés is megyei lesz.
– A rendszerváltozás előtt sokan voltak, akik Moszkva haragjától féltették hazánkat, ha nem idomultunk elvárásaihoz. A változás ellenzői most Brüsszellel fenyegetnek, a demokráciát és az uniós „kompatibilitást” keveslik.
– A regionális tanácsok teljesen átpolitizált szervezetek voltak, az akkori koalíciós pártok saját embereiket ültették különféle pozíciókba, választott, számon kérhető tisztségviselőket nagyítóval sem lehetett találni. A tanács elnöke véletlenül éppen mindig a megyei közgyűlési elnök volt, a többieket pedig valamilyen módon a törvény alapján delegálták. Ősszel a területfejlesztési törvényt is megváltoztatjuk. Annak alapján minden megyében egy nagy legitimitású, választott tisztségviselőkből álló új fejlesztési tanács alakulhat majd meg. A héten itt, a jelenleg még közép-magyarországi régióban folytat megbeszéléseket az Európai Parlament pénzügyi bizottsága. Azt gondolták, hogy a regionális fejlesztési tanácsok részt vesznek a tervezési folyamatban, a döntésben, a programok finanszírozásában és az utóellenőrzésben. Nagyon kellemetlenül éreztük magunkat, amikor el kellett mondanunk, hogy most éppen ennek a rendszernek a kialakításán dolgozunk, holott már lassan a vége felé közeledik az EU 2006-tól 2013-ig tartó fejlesztési időszaka.
– Eddig szinte mindenről az állam döntött, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mindenható volt…
– Önmagában a kormány is nevesíthetett úgynevezett kiemelt projekteket, amelyekből óriási botrányok lettek. Összesen 8000 milliárd forint elkölthető uniós forrásról beszéltek nekünk éveken át. Az ország nemzeti össztermékének a 49 százalékát megtermelő Közép-Magyarország régiónak ebből a nagy projektekkel együtt alig 500 milliárd forint jutott. Ebben a négyes metró kivételével benne van a legtöbb fővárosi nagy terv, a budapesti útfelújítások, útépítések.
– Hogy látja, rendeződni fog az áldatlan évtizedes vita Pest megye és a főváros fejlesztési pénzeinek az aránytalanságáról?
– Alapvetően megváltozik a helyzet, megszűnik a harc. A Budapest és Pest megye alkotta régió azért volt előnyös a fővárosnak, mert a viszonylagos megyei fejletlenség okán az ő fejlettségük el tudott bújni ebben a költségvetési ciklusban. A főváros a 2014-től kezdődő uniós költségvetési időszakban a megyével közösen, de már egyedül sem részesülhetne azokból a felzárkóztató alapokból, amikből Pest megye viszont részesülhet. Az itteni települések egy része komoly lehetőséget kap majd a fejlődésre, de mindez nem a főváros kárára történik, hanem a Pest megyei emberek előnyére.
– Azért vannak közös dolgaik is. Itt van az egész régió hétéves fejlesztésére rendelkezésre álló keretet is jóval meghaladó nagyberuházás, a négyes metró építése. Az már sokak számára egyértelmű, hogy e metróvonalnak végül az agglomerációt is érintenie kell. Említhetném a fővárost számos megyei településsel összekötő HÉV-vonalak, az elővárosi közlekedés, de az elmúlt hetekben kirobbant Budaörsi úti buszsáv ügyét is, amely Fejér megyében is káoszt okozott.
– Utóbbi eset a legjobb példa arra, hogy miért is kell a területfejlesztést nagyon komoly rendszerbe foglalni. A lényeg, hogy szépen, egymásra épülve, a városok, a megyék és a megyék összességének munkájából végül egy országos területfejlesztési terv jöhessen létre a következő években. Ezzel párhuzamosan kell kiépíteni és működtetni az új, szintén egymásra épülő önkormányzati, illetve az állami közigazgatási rendszert. Itt meg kell jegyezni, hogy az állam által visszavett feladatoknál, a különféle intézményeknél az dolgozók jelentős többsége állami alkalmazott lesz, és az államtól kapja majd a fizetését, amely nem függhet attól, hogy az adott fenntartónak most van-e pénze vagy sem. Amikor mi kezdtük, az volt kiírva az iskola kapuja fölé, hogy állami általános iskola. Ez a helyzet ma sem változott, hiszen az állam ezt a feladatot az önkormányzatokon keresztül látta el.
– A megyék viszont minapi nyilatkozatukban bejelentették „igényüket” arra, hogy továbbra is ellátnák például a szakképzési rendszer, a közgyűjtemények, múzeumok, levéltárak koordinálását. Ez mit jelent, ha a fenntartói szerep már nem a megyéé?
– Ezekben a kérdésekben mindenképpen olyan konzultatív, tervező, döntés-előkészítő szerepet kell kapnunk, hogy az állam és a települések között, ahol ezek a szolgáltatások működnek, élő kapcsolatot teremtsünk.
– Nem beszéltünk még az átadás-átvételnél óhatatlanul felvetődő problémákról, a megyék és az érintett intézmények adósságállományáról.
– Az egész önkormányzati eladósodottság összegszerűen meghaladja az ezermilliárd forintot, a 19 megyénél együttesen nem több a tartozás 130 milliárd forintnál. Egy európai felmérés szerint a megyei önkormányzatok az adottságokhoz képest jól gazdálkodtak. Magyarország egyébként nem éri el az önkormányzati adósság átlagos mértékeként megállapított 5 százalékot. Nálunk a megyék 3–4 százalék között állnak. Mondjunk a 130 milliárdhoz egy másik összeget is. Az elmúlt nyolc évben 178 milliárd forintnyi forrást vont ki az állam a megyei önkormányzatok finanszírozásából. Ha ezt a kettőt párhuzamba állítjuk, akkor kiderül, hogy azok az intézkedések, amit közben a megyei önkormányzatok meghoztak, költséget csökkentettek, intézményeket vontak össze, miközben fejlesztéseket is elvégeztek, azoknak az egyenlege inkább pozitív. Ugyanakkor halaszthatatlan a változás. A mai helyzet nagyon hosszú folyamat eredménye, a nyolc év MSZP–SZDSZ időszaknak a vége, és akkor még nem beszéltünk az évek óta tartó gazdasági válságról.
– A kormánypártokon belül is nagy viták dúlnak az önkormányzati átalakítás részleteiről, az eddigi kedvezmények és hátrányok „újraosztásáról”. A megyékről szóló megállapodást nem kezdhetik ki a változás vesztesei, a pozícióik megtartásában érdekeltek?
– Az őszi időszak legfontosabb része lesz az önkormányzati törvény. A miniszterelnök és a kormány addig minden önkormányzati szereplővel komoly tárgyalásokat folytat egy olyan egységes szemléletű és szerkezetű önkormányzati rendszer kialakítása érdekében, amely levetkőzi ennek az elmúlt 21 évnek a gyermekbetegségeit. Remélhetőleg viszonylag hosszú távon működőképes rendszert építünk ki.
– A balliberális ellenzék a médiatörvény és az alaptörvény után az önkormányzati jogszabályt, s ezzel Magyarországot ismét lejárathatja külföldön. Felkészültek az újabb támadásokra?
– Annyiszor kiáltottak már farkast, hogy mindez egyre érdektelenebb. Azok az emberek, akik a településeken élnek, nem igazán azzal foglalkoznak, hogy ki az ott lévő intézmény fenntartója, hanem hogyan dolgozik. Megkapják-e azt az elvárt színvonalú közszolgáltatást, meg tudnak-e gyógyulni egy egészségügyi intézményben, megfelelő képzésben, oktatásban részesülnek-e az iskolában a gyermekek? Az új törvény próbája is az, hogy végül az emberek mennyire lesznek elégedettek vele. Nekünk az a feladatunk, hogy ezt az elégedettséget minél jobban segítsük.
– Mikor lépnek életbe az új előírások?
– Lesz olyan, amely már 2012. január 1-jétől életbe lép, és az is biztos, hogy egy éven belül megtesszük a szükséges lépéseket, intézkedéseket. Az önkormányzati választáshoz kapcsolódó változtatások jó részét természetesen csak a következő, három év múlva esedékes, viszont már öt évre szóló voksoláson kell alkalmazni.
origo.hu
Tömegkarambol az M5-ösön, több kilométeres a torlódás
