Monetáris lazítás jövőre?

Dacára a teljesülni látszó inflációs célnak, elemzők arra számítanak, hogy a pénzügyi stabilitás érdekében a Magyar Nemzeti Bank nem változtat a hatszázalékos alapkamaton augusztusban. A távirati iroda által kérdezett szakemberek az év végére 3,2-3,3 százalékos 12 havi inflációval számolnak. Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője 3,5 százalékos júliusi inflációt várt, amely azonban az élelmiszerárak vártnál nagyobb csökkenése miatt 3,1 százalékra süllyedt az előző havi 3,5 százalékról. Mint mondta, augusztusban felpattanhat az infláció, mivel a bázist jelentő tavaly nyár végi árak nagyot estek, ráadásul az üzemanyagár augusztus 17-én várható mérséklődése már kevésé befolyásolja a havi inflációt.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője is magasabb, 3,3 százalékos inflációt várt. Mint mondta, augusztusban 3,8 százalékra emelkedhet a 12 havi pénzromlás, amelynek hátterében szintén az egy évvel ezelőtti adatok bázishatását emelte ki. Szemben a tavaly őszi áremelkedéssel – hangsúlyozta Kondrát –, idén év végéig is kitarthat az árak mérséklődése, így az infláció nem megy feljebb az év hátralévő részében. – A jövő év végére az infláció elérheti a háromszázalékos célt, ami lehetővé tenné a kamatmérséklést – tette hozzá a szakember.
A statisztikai hivatal közlése szerint az élelmiszerárak egy hónap alatt 1,2 százalékkal, ezen belül az idényáras termékeké több mint 11 százalékkal csökkentek, emellett a ruházati cikkek 2,5 százalékkal, az üzemanyagárak 0,9 százalékkal kerültek lejjebb. Az üzemanyagárak július második felében emelkedtek, és ez majd az augusztusi inflációban jelentkezhet az adatzárás huszadikai dátuma miatt. Egy hónap alatt júliusban a cukor ára 6,9 százalékkal, a liszt ára 2,4 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a tizenkét havi árváltozások képe azt jelzi, hogy az élelmiszerek ára az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,4 százalékkal növekedett.
Szemben nemzeti fizetőeszközünkkel, az euróövezet inflációs kilátásai némileg romlottak az Európai Központi Bank (EKB) havi rendszeres gazdasági jelentése szerint. Az EKB július közepi felmérése átlagosan 2,6 százalékos inflációt jelez előre, ami egy százalékkal magasabb a májusban vártnál. A prognózis változása az energia- és nyersanyagárak növekedésével és a közvetett adókkal magyarázható.