Nem csitul a tervezet körüli vita

Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium beépíti a készülő új munka törvénykönyvébe a védett kor intézményét és a kismamák munkajogi védelmét, nem csitul a tervezet körüli vita. Az LMP sorra járja a szakszervezeteket, az MSZP pedig széles körű társadalmi fellépésre buzdít.

Mizsei Bernadett
2011. 08. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nemzetgazdasági tárca csütörtökön a szakszervezetekkel, pénteken pedig a munkaadókkal egyeztet az új munka törvénykönyve koncepciójáról, amelybe ígérete szerint beépíti a szociális konzultáción született döntéseket, azaz a védett kor intézményét és a kismamák munkajogi védelmét. A heves tiltakozást kiváltó munkaanyag azonban így is a kritikák középpontjában maradt. Az MSZP tegnap a tervezet elleni széles körű társadalmi fellépésre buzdított. Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának szocialista elnöke egyebek mellett kifogásolta, hogy a tárca javaslata lehetőséget adna a túlórák nem pénzben, hanem szabadidőben történő kompenzálására. Gúr Nándor bírálta a délutáni pótlék elvételét és az éjszakai pótlék mértékének csökkentését is.
Mindeközben az LMP folytatta a szakszervezeti konföderációkkal való konzultációt, tegnap a baloldali Szakszervezetek Együttműködési Fórumát (SZEF) kereste fel. – A kiszolgáltatottság növelésével nem lehet munkahelyeket teremteni – jelentette ki a találkozó után Schiffer András. A párt frakcióvezetője közölte, habár a kormányoldal tagjai „egyre-másra hátrálnak ki” a tervezet mögül, ők mégis lényegesnek tartják azt, mert meglátásuk szerint az írás szorosan kapcsolódik a Széll Kálmán-tervből és a miniszterelnök megnyilvánulásaiból kirajzolódó elképzelésekhez. Varga László elmondta, egyetértettek abban, hogy a munkavállalói jogok korlátozása és a kollektív jogok „semmibevétele” milyen veszélyeket hordoz magában. A SZEF elnöke szerint azok a nemzetközi szervezetek, amelyeknek Magyarország is tagja, elvárják, hogy a sokkal nagyobb anyagi erővel és apparátussal rendelkező munkáltatóval szemben a munkajogi törvényeknek a munkavállalókat kell védeniük. Öt országos szakszervezeti szövetség, az Autonómok, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a SZEF női szervezetei, valamint több civilszervezet – így a Nagycsaládosok Országos Egyesülete – közös nyilatkozatban tiltakoznak a nemzetgazdasági tárca javaslata ellen. Eszerint eltűnnek a munkavállalókat védő olyan szabályok, mint a felmondási tilalom, a havi munkabérfizetésről elszámolás, a védett kor és nem utolsósorban a legfontosabb szakszervezeti jogok.
Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) is több ponton módosítaná a munka törvénykönyvének tervezetét. A szervezet szerint hiányzik az észszerű alkalmazkodás követelménye és az esélyegyenlőségi terv készítésének kötelezettsége, valamint bizonytalan és összemosódik a cselekvőképesség és a munkaképesség, illetve az egészségkárosodás és a fogyatékosság fogalma. A jogalkotó a cselekvőképtelenség fogalmával egy olyan heterogén csoportot foglal egy kategóriába az ÉFOÉSZ szerint, amelybe egyaránt tartozhat súlyosan, halmozottan fogyatékos ember és pszichiátriai beteg egyetemi professzor is, de időskori demenciával küzdő személyek, és szenvedélybetegek is elméletileg ebbe a körbe tartozhatnak. Az ÉFOÉSZ többek között javasolja, hogy a fogyatékos munkavállalókat részesítsék a fiatalkorúakhoz és a várandós nőkhöz hasonló kedvezményekben. Szeretnék elérni azt is, hogy a fogyatékos gyermek születése esetén további pótszabadsággal segítsék a családokat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.