Példátlan túra a sarkvidéki jégtakarón

Hírösszefoglaló
2011. 08. 10. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elsőként a világon két francia, Sébastien Roubinet és Rodolphe André arra tesz kísérletet, hogy keletről nyugatra átszelje az északi-sarkvidéki jégtakarót Alaszka és a norvégiai Spitzbergák között – jelentette a távirati iroda. A kalandorok két hete indultak útnak. A 36 éves Sébastien Roubinet 2007 óta „flörtöl” az Északi-sarkvidékkel, amikor elsőként tette meg vitorlával az utat az északnyugati átjárón át a Csendes- és az Atlanti-óceán között az általa tervezett, Babouche nevű katamaránon.
A 37 éves Rodolphe André társaságában ismét útnak indult július 14-én az észak-alaszkai Pointe Barrow-ból az Északi-sark felé. Mostani hajóját, a hibrid Ti Babouche-t szintén ő tervezte. Az öt méter hosszú katamaránt sítalpas légpárnákkal, egy árboccal és két vitorlával szerelték fel. Az alaszkai partok és Spitzbergák legnagyobb szigete közötti távolság körülbelül 3000 kilométer, amelyet a két utazó két hónap alatt szeretne megtenni.
– Ez technológiai és sportkihívás is egyben – mondta Roubinet műholdas telefonon adott interjúban. – Július–augusztusban zajlik a jég, víz és jég váltja egymást a jégtakarón. Ultrakönnyű járművünk egyaránt képes hajózni és a jégen siklani, szélerővel közlekedni és vontatható is.
A két férfi minden este megáll, hogy tábort üssön. Ilyenkor gyakran jegesmedvék látogatják meg őket. – Tucatnyi jegesmedvével találkoztunk az indulásunk óta. Voltak izgalmas percek is. Egyszer egy nőstény állt meg a kicsinyeivel egy méterre a táborunktól. Petárdákkal tudtuk rábírni őket a távozásra – mondta Sébastien Roubinet.
A példátlan sarkutazás egyben tudományos expedíció is: elektromágneses szondával állandóan mérik a nyári jégtakaró vastagságát, amelynek olvadása az általános felmelegedés hatására körülbelül harminc éve egyre gyorsul. A terepen végzett mérésekkel egészítik ki a 2010 tavaszán felbocsátott, de csak a sarkvidéki expedíció kezdetekor üzembe helyezett Cryosat II új műhold által gyűjtött adatokat. A Cryosat-programot a jéggel borított területek kiterjedésének, az ott megfigyelhető domborzatnak, tehát a jégfelszín magasságának és így vastagságának vizsgálatára indították. A 720 kilogrammos műhold az Európai Űrügynökség és a szintén európai EADS Astrium együttműködése révén jött létre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.