Balogh János és felesége, Vilma néni soha nem éltek nagy lábon, ám 2005-ben már a gyógyszereiket sem tudták fizetni, ezért arra kényszerültek, hogy eladják a főváros szívében, a Petőfi Sándor utcában található kétszobás, 46 négyzetméteres lakásukat. Idős napjaikat szerették volna megszokott otthonukban élni, ezért haszonélvezeti jogukról nem kívántak lemondani.
Az adásvételi szerződést kötő ügyvéd azonban nem kötötte ki a holtig tartó haszonélvezeti jogot, csak az ott lakhatás jogát írta bele a szerződésbe, amely jogilag teljesen más dimenzió a haszonélvezethez képest, így nem jegyezték be az idős házaspár jogát az ingatlan-nyilvántartásba. – Nagy hibát követett el az ügyvéd, és amikor az esetről kérdeztem, még 2011-ben is elismerte: nem élt kioktatási kötelezettségével sem, amikor Baloghék a szerződést megkötötték – mondta lapunknak Jeneiné Rubovszky Csilla V. kerületi alpolgármester.
A szerződésben ráadásul azt is leszögezték, hogy az ingatlanra kötött adásvételi szerződést nem lehet bíróság előtt megtámadni. Hiába tudódott ki évekkel később, hogy a szerződés mégsem tartalmazza a haszonélvezetet, túl késő volt, hogy polgári peres úton a szerződést érvényteleníteni lehessen.
Az új tulajdonos a lakásvásárláshoz devizahitelt vett fel, majd később újabb kölcsönért folyamodott, csaknem 75 ezer svájci frankot igényelt. A bank elől azonban eltitkolta, hogy az ingatlan lakott, és a jelek szerint ezt a pénzintézet sem ellenőrizte. A kölcsönt később nem tudta törleszteni, ezért elindult vele szemben a megszokott ingatlan-végrehajtási folyamat.
Az akkor hatályos jogszabály értelmében, ha a bank a hitelszerződésben vételi jogot köt ki, úgy is értékesíthető az ingatlan, hogy az adósnak semmit nem kell aláírnia. Így Baloghék csak akkor szembesültek azzal, hogy semmilyen joguk nem maradt otthonukra, amikor a bank érvényesíteni kívánta jogát az ingatlanra. A vételi jog ilyen típusú biztosítékként történő kikötése 2010. január 1. óta semmis, de ez nem nyújt megoldást a korábban kötött szerződésekre.
A kormány tavaly nyáron kilakoltatási moratóriumot rendelt el, ám egy esetben van kivétel a kilakoltatás alól: ha az új tulajdonos igazolja, hogy nincs hol laknia. Márpedig a bank által megbízott refinanszírozó cégen keresztül az ingatlanhoz jutó következő (a bankkal együtt immár harmadik) tulajdonos azt állította: a gépkocsijában alszik éjjelente. – Ennek ellenére a mai napig sem költözött be a lakásba – közölte az alpolgármester. További érdekesség, hogy az új tulajdonos – állítása szerint – úgy vette meg a lakást, hogy azt előzőleg nem is látta, ezért arról sem tudott, hogy az lakott. Hogy ez miként lehetséges, talány.
Az önkormányzat szerette volna megmenteni az idős házaspárt, és megvenni a lakást, ám az ingatlanhoz jutott tulajdonos kikötötte: nem hajlandó 18 millió forint alatt értékesíteni tulajdonát, holott az ingatlanpiacon a lakás ma legfeljebb 13 milliót ér, legalábbis ennyiért kelt el 2010 februárjában. Így viszont Baloghéknak az idén márciusban el kellett hagyniuk otthonukat, hogy ne kerüljenek a híd alá, segítségükre a helyhatóság sietett, amely nyugdíjasotthonában adott egy garzonlakást az idős párnak, míg ingóságaiknak egy raktárt bocsátott rendelkezésükre.
Ám a házaspár mégis bízhat a csodában, ugyanis büntetőeljárás indult az ügyükben, amely, ha megáll, és a rendőrség vádemelési javaslattal adja át az ügyet az ügyészségnek, zár alá vehetik a lakást, ami azt jelenti, hogy senki nem rendelkezhet felette a büntetőeljárás alatt. A Blikk értesülései szerint a közelmúltban az V. kerületi rendőrkapitányság meggyanúsította a lakás vevőjét.
Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője szerint az eset felveti az eljáró ügyvéd és a pénzintézet felelősségét is, mindazonáltal egyedi esetként jellemezte Baloghék kálváriáját. – A sok egyedi eset azonban társadalmi jelenséggé vált, és egyre többen vannak, akik már nem bírják tovább, mert a bankok még most is folyamatosan emelik a törlesztőrészletek összegét – jellemezte a helyzetet Simó Endre.
origo.hu
Orbán Viktor: Viszlát, árvíz!
