Kim Heger a kihallgatás után elmondta: a 32 éves Anders Behring Breivik beismerte, hogy ő hajtotta végre a merényleteket, ám tagadta büntetőjogi értelemben vett bűnösségét. A kihallgatáson azt állította, hogy célja nem „a lehető legtöbb ember megölése” volt, hanem az, hogy „erős jelzést” adjon, és megvédje hazáját és Európát az iszlámtól és a marxizmustól. Másik célja az volt, hogy a lehető legnagyobb veszteséget okozza Norvégia kormánypártjának, a Munkáspártnak, amely szerinte kudarcot vallott a bevándorlás ügyében. A tömeggyilkosságot reklámnak szánta az internetre feltett, 1500 oldalas kiáltványához.
A vizsgálóbíró úgy döntött, hogy Breivik nyolc hétig vizsgálati fogságban marad, ebből az első négy hetet magánzárkában kell töltenie – jelentette az MTI. Ezen időszak alatt nem fogadhat látogatókat vagy újságírókat, és levelet sem kaphat. Egyedül az ügyvédje keresheti fel cellájában. A négyheti magánzárkát azzal támasztotta alá a bíró, hogy Breivik a kihallgatás során szervezetük két további sejtjét emlegette. Az elszigetelés révén megakadályozható, hogy a vádlott kapcsolatba léphessen esetleges bűntársaival, illetve manipulálhasson tárgyi bizonyítékokat. Breiviket terrorizmussal vádolják.
Az ügyészség azt közölte, Breivik nyugodtan, sőt látszólag érzéketlenül viselkedett a kihallgatás alatt, és közölte: arra számít, hogy az egész életét börtönben fogja tölteni. Norvégiában a legsúlyosabb kiszabható büntetés 21 évi szabadságvesztés, de kivételes esetben, ha az elítélt különleges veszélyt jelent a társadalomra, börtönben lehet tartani a büntetés letelte után is. Breivik megpróbálta felolvasni 1500 oldalas eszmefuttatását, de pár perc után a bíró leállította, mondván, az úgysem befolyásolja döntését.
*
A kettős norvégiai merénylet ügyében a norvég rendőrök lengyel kollégáikkal működnek együtt. – Anders Behring Breivik lengyelországi kapcsolatai kizárólag kereskedelmi jellegűek voltak, a pokolgépek előállításához használt alapanyagokat sok országban vásárolta, lengyelországi vásárlásai marginálisak voltak – közölte tegnap Varsóban a lengyel Belbiztonsági Ügynökség elnökhelyettese. Pawel Bialek egyúttal cáfolta az egyik lengyel kereskedelmi rádió aznapi jelentését, amely szerint Lengyelországban őrizetbe vettek egy wroclawi férfit a Breivikkel fenntartott kapcsolatai miatt. Hozzátette, hogy a vizsgálat rendelkezésére áll egy lengyel tanú az ügyben, aki együttműködik a nyomozó hatóságokkal. Norvégia hivatalosan felkérte Csehországot, vizsgálja ki, mit csinált Breivik tavaly Prágában. Breivik az inter-neten közzétett naplója szerint tavaly hat napot töltött Prágában, ahol fegyvereket akart szerezni. – A Terrorelhárítási Központ (TEK) széles körű nemzetközi kapcsolatrendszerét is felhasználja annak kizárására, hogy a norvég terrorista esetleges magyarországi kapcsolatai veszélyt jelenthessenek hazánkra. Komoly értékelő, elemző munka folyik Európa-szerte, amelyből Magyarország is kiveszi a részét – olvasható a TEK lapunkhoz eljuttatott közleményében.
A norvég rendőrség 93-ról 76-ra csökkentette a kettős merénylet halálos áldozatainak összesített számát az Utoya szigeti információgyűjtés nehézségeire hivatkozva. Az ifjúsági gyűlést ért támadás esetében a korábbi 86-os adatot 68-ra változtatták, a kormányzati negyedben a robbanásban meghaltakét 7-ről 8-ra emelték. A fegyveres merénylő dumdumgolyókat használt, amelyek a normál lövedékeknél sokkal nagyobb sebet okoznak a testben – közölte a sebesülteket ápoló kórház fősebésze. Colin Poole elmondta, hogy 16 náluk kezelt sebesültben találták meg olyan golyók apró darabkáit, amelyek többé-kevésbé a testen belül robbantak fel, és szörnyű belső károsodást okoztak. A norvég királyi udvar tegnap bejelentette, hogy Mette-Marit koronahercegnő féltestvére, egy szolgálaton kívüli rendőrtiszt is életét vesztette az ifjúsági táborban történt mészárlásban. 100-150 ezer ember gyűlt össze tegnap este Oslo központjában, hogy megemlékezzék az áldozatokról. Breivik apja egy norvég lapnak nyilatkozva azt mondta, sokkolták a történtek.
A Hamburger Morgenpost német napilap arról számolt be, hogy Angela Merkel német kancellárt és baloldali német politikusokat is a lehetséges célpontok között említette a több mint 1500 oldalas manifesztumban a kettős merénylet elkövetője. A portugál sajtó közölte, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság portugál elnöke is célpont volt, akinek anthraxot akart küldeni Breivik. Rajta kívül még tízezer portugált tart árulónak, aki támogatta az iszlám európai terjedését.
origo.hu
Szentkirályi a baloldalról: Hitvány showműsor, a fináléban egymásra találnak
