Néhány hete a befektetők kockázatosabbnak ítélték meg Olaszországot Magyarországnál, amire még nem volt példa. Okozhat súlyos károkat Rómának az európai adósságválság?
– Nem gondolom. Világos, hogy az ország elleni spekulációról volt szó. Az olasz helyzet merőben különbözik a görögországitól, Olaszország stabil adóbevétellel és a harmadik legnagyobb iparral rendelkezik Európában. Míg az államadósság mértéke valóban magas, európai viszonylatban alacsony az új kölcsönök száma. Védelmet nyújt az országnak továbbá, hogy államadósságának túlnyomó része a belföldi hitelezők felé áll fenn, a háztartások eladósodottsága igen kis mértékű, valamint magasak a megtakarítások. Hiszem, hogy a közelmúltban elfogadott megszorító intézkedések nyomán a piacok újra biztosak lesznek abban, hogy Olaszország adósi helyzete fenntartható.
– Kik állhattak az Olaszország elleni spekuláció mögött? Ez az UniCreditet is érintette, pár nap alatt majdnem 30 százalékkal esett a részvényeik értéke.
– Nem lehet tudni pontosan. Annyi biztos, hogy a piacokon a hitelminősítők állásfoglalása után indult meg a lavina. A bank papírjai igen nagy forgalmúak, így köny-nyen lehet „játszani” velük, ezen- kívül Olaszországban nincsenek olyan szigorú szabályok a kereskedésre, shortolásra vonatkozóan, mint más európai országokban. Ez magyarázza a nagy ingadozást egy olyan pénzintézet esetében is, amely stabil alapokon áll. A napokban is volt egy nagy váltás, de fordított előjellel: –2,9 százalékról +9-re, s mára nagyjából a részvények értéke visszaállt a hisztériakeltés előtti szintre. Természetesen a tőzsde örök változás.
– Veszélybe sodorják az uniót a kisegítő csomagok? A legújabb ilyen döntést Görögország megmentése érdekében egyes szakértők úgy kommentálták, hogy egész Európát fel fogja égetni.
– Meg kell nézni azt is, hogy milyen szakértők állítanak ilyeneket, s milyen érdekek húzódnak meg az elemzések mögött. Európa nem engedheti meg magának azt, hogy ne segítse ki a görögöket, s az eurózóna egyik országa csődbe kerüljön. Ez ugyanis nemcsak a helléneknél, hanem az egész valutaövezetben súlyos károkat okozna.
– Egyre többen vélekednek úgy, hogy a hitelminősítők súlyosbítják a globális krízist. Kell Európának saját minősítő?
– Jelenleg három nagy amerikai cég működik ezen a piacon, ami elgondolkodtató. Nyilván egy ilyen intézményt nem lehet egyik napról a másikra létrehozni, a jelenlegiek számára viszont gyorsan lehetne szigorúbb szabályozásokat életbe léptetni. Mindazonáltal például Japánban már működik saját hitelminősítő.
– Mennyire veszélyezteti a kelet-közép-európai térséget a görög „vírus” hatása? Önök számára kiemelten fontos ez a régió, csak Magyarországon 120 új fiók létrehozását tervezik.
– Láthatók már a gazdasági növekedés – amitől a bank bővülési tervei nagymértékben függnek – jelei a térségben, de még igen törékeny ez a javulás. A legnagyobb veszélyforrás a kilábalás folyamatára egyértelműen az adósságválság. A régió országait elsősorban az export segíti hozzá a talpra álláshoz, s a kivitel jelentős része az eurózóna országaiba irányul. Egy súlyosabb válság a valutaövezetben tehát nem csak a közös pénzt használó országok fejlődését fogná vissza. Mi mindenesetre optimisták vagyunk, ugyanis látjuk a kedvező tendenciákat.
– Milyennek látja Magyarország helyzetét más régiós országokhoz képest?
– Egyértelmű a javulás, ha viszonyítási alapnak a néhány évvel ezelőtti, vagy akár az egy évvel ezelőtti állapotot nézzük. Biztató jel, hogy több nagyvállalat szándékozik befektetni itt, ami a kisebb cégek számára is üzleti lehetőségeket rejt magában. Természetesen még sok a tennivaló, de elmondható, hogy a kormány és a jegybank jól kezelte a helyzetet. A terjeszkedési terveink is azt mutatják, hogy bízunk az ország teljesítményében, ki akarjuk venni a részünket a munkahelyteremtésben, hiszen mi hosszú távra tervezünk, s odafigyelünk a szociális felelősségvállalásra is. A pénzintézet egy nemzetközi bankcsoport tagja, de beilleszkedik a helyi viszonyok közé, és így minél lokálisabbá válik.
– A befektetők egyre jobban kedvelik Magyarországot. Ez megelőlegezett bizalom, vagy tényleg stabilizálódik a költségvetés helyzete?
– Voltak olyan szigorú intézkedések, amelyeknek nem örültünk, mint például a pénzintézeti tevékenység megadóztatása. De megértjük, miért volt szükség erre a lépésre. A kormány az államadósság csökkentésén dolgozik, ami igen fontos az ország pénzügyi stabilitása szempontjából. A forint ára az utóbbi időben a svájci frank által okozott sokkok ellenére szépen stabilizálódott. Ezek mind világosan mutatják a pozitív elmozdulást.
– A jegybank szerint a vállalati hitelezés még mindig nem indult újra. Ez a bankadó miatt van így, esetleg más országokban jobban megéri kihelyezni a pénzt, vagy egyszerűen nincsenek kedvükre való cégek?
– A kereslet hiányáról van szó elsősorban. Soha nem szivattyúztunk ki forrásokat Magyarországról, a válság kitörésekor aláírtuk az erre vonatkozó bécsi megállapodást is. Bár a vállalati szektor gyorsabban magára talált, mint a kereskedelem, ott is megfigyelhető az óvatosság a befektetésekkel kapcsolatban. A cégvezetők elsősorban arról kívánnak meggyőződni, hogy a krízisből való kilábalás mennyire fenntartható.
– Megjelenik-e az önök mutatóiban az, hogy a magyarok elkezdtek takarékosabbak lenni? Sokak szerint emiatt áll a kereskedelem.
– A megtakarítások mértéke növekedett az országban. Ez egy tipikus magatartás egy válság után, az Egyesült Államokban is hasonló fordulat következett be. A nagyobb megtakarításoknak megvannak a kedvező hatásai, ugyanis kiegyensúlyozottá teszik a növekedést.
– Egyesek szerint Magyarországon az elmúlt húsz évben irreálisan magas profitra tettek szert a bankok. Ha nem is ért egyet ezzel, hogyan kommentálná?
– Azt látjuk, hogy sok hitelesnek komoly gondot okoz például a svájci frank árfolyamának a drágulása. Emellett azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kölcsönök segítségével számos család lakáshoz, autóhoz jutott. Amikor a bankok tevékenységét megítéljük, figyelembe kell venni azt is, hogy milyen volt a helyzet ezelőtt tíz-húsz évvel, s nem csak a válság előtti pillanat a reális viszonyítási alap. Ha körülnézünk, azt látjuk, hogy Budapest és az ország számos része nagyon sokat fejlődött, és ez legalább részben a banki tevékenységnek is köszönhető. Nem ismerem más pénzintézetek eredményeit, de mi a befektetett energiánkért cserébe a kockázatokkal arányos nyereségről adhatunk számot.
– Hibásak a bankok a mostanra kialakult válságban? Írország költségvetését például a bankok kimentése taszította a mélybe.
– Mi soha nem folyamodtunk állami segítséghez. De az Egyesült Államokban is – ahol a kormány számos pénzintézetnek volt kénytelen mentőövet dobni – nagyrészt már visszafizették a bankok a kölcsönt. Nem vezet jóra, ha kiragadunk egyetlen speciális helyzetet, a kérdés sokkal inkább az: mi történt volna a világgazdaságban, ha az adott bankokat nem mentik ki?
origo.hu
Mit titkolnak Magyar Péterék?
