Sorompó a GMO-s termékeknek?

Csak hosszú távon váltható ki a takarmányban felhasznált génmódosított szója – vélik a vidékfejlesztési tárca szakértői, miközben a természetvédők szerint az erre irányuló erőteljesebb fogyasztói igény esetén ez akár már most is megoldható lenne.

Elvileg most is lenne lehetőség génmódosítástól mentes szóját behozni külföldről a haszonállatok takarmányozásához, ám ehhez a vásárlók ez irányú igényének egyértelmű jelzésére lenne szükség – mondta megkeresésünkre Fidrich Róbert. A Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelősét azt követően kerestük meg, hogy az elmúlt időszakban kibontakozott GMO-botrány során egyesek azzal akarták elvenni az ügy élét, hogy különböző konzervekben, illetve a háziállatokkal megetetett takarmányban is megtalálható a génmódosított szója, vagyis végső soron megetetik velük. Tehát – vonták le a következtetést – Magyarország nem is GMO-mentes. Élesen külön kell választani a két dolgot – világított rá Fidrich Róbert, mivel hazánk igenis GMO-mentes, hiszen tilos bármilyen génmódosított növény köztermesztése. A két dolog összemosása szerinte éppen a géntechnológiában érdekelt cégek, illetve lobbistáik céljait szolgálja.
Ettől függetlenül – tette hozzá – nem baj, hogy ismét felszínre került a téma, mivel a hosszú távú cél az lehetne, hogy a polgárok, ha ezt igénylik, valóban GMO-mentes élelmiszereket fogyaszthassanak. Ami viszont a takarmányt illeti: az unió körülbelül 32 millió tonna szóját használ fel, nagy részét takarmányozásra. Mivel még a brazil szója 50 százaléka is GMO-mentes, illetve a kínai és indiai termelők is nagy mennyiségben termesztenek hagyományos szóját, elvileg most is lehetőségünk lenne arra, hogy a génmanipulált szervezeteket kizárjuk a takarmányozásból. Ehhez azonban egyértelmű jelzés kellene a tej- és húsvásárlóktól, hiszen amíg ez nem történik meg, addig a GMO-mentes tanúsítvány kiállításának többletköltségeit nem éri meg felvállalni az érintetteknek. A mostani vetőmagszennyezések külföldi eredete egyébként arra is rávilágított, hogy mennyire kiszolgáltatottá vált mezőgazdaságunk a multinacionális vetőmagtermesztő és -forgalmazó cégeknek. Emiatt – mutatott rá a szakértő – közép- és hosszú távon elengedhetetlenek a vetőmag terén is az élelmiszer-önrendelkezés irányába tett kormányzati lépések, például egy nemzeti vetőmagprogram elindítása. A génmódosítás elfogadtatására pedig semmiképp sem lehet hivatkozási alap, hogy jelenleg is import génmódosított szójatakarmányon élnek a haszonállatok. Ám ez nyilvánvalóvá teszi, hogy a kormánynak legkésőbb őszre konkrét lépéseket kell tennie a vidékstratégiában már megfogalmazott nemzeti fehérjeprogram megvalósítása érdekében (a szóját magas fehérjetartalma miatt keverik a takarmányba – a szerk.).
Miközben a hazai fehérjenövények – szója, csicseriborsó, lóbab, csillagfürt – termelési területe csökkent, megugrott az állattenyésztés importfehérjére alapozott takarmányozási gyakorlata, ami egyébként jelentős költségnövelő tényező – tájékoztatta lapunkat a Vidékfejlesztési Minisztérium. Beszámolójuk szerint a vidékfejlesztési stratégiában is szerepel a korábban már alkalmazott fehérjeprogram felújításának terve, amellyel képesek leszünk a takarmányozásban és az élelmiszereinkben felhasznált, nélkülözhetetlen fehérjehordozók hazai megtermelésére. Ezzel a génmódosított szóját is kiválthatjuk. Ám e tervek megvalósulásáig – a szabad forgalmazás jegyében – a tagállamok nem tilthatják vagy korlátozhatják az olyan GMO-s termékek forgalomba hozatalát, amelyek megfelelnek a közösségben előírt követelményeknek. A közös európai piacon csak a termesztést tilthatjuk, a génmódosított termékek „szabad áramlását” nem. Az EU-ban jelenleg a MON810 génmódosított kukorica és az Amflora elnevezésű genetikailag módosított burgonya termesztése engedélyezett. Mindkét növényre Magyarország védzáradékot jelentett be, azaz hazánk területén nem lehet ezeket termeszteni.
A tárca szerint a világ génmódosított növénytermelésének 99 százalékát négy fontos mezőgazdasági haszonnövény adja: a szója, a kukorica, a repce és a gyapot génmódosított változatai. Ezek közül Magyarországon nem adottak a klimatikus feltételek a szója termeléséhez sem. Az állattenyésztés igényeit ezért csak behozatallal lehet kielégíteni. Európa szójafehérje-ellátása az Egyesült Államoktól, illetve egyes dél-amerikai országoktól függ, ahol engedélyezett a GMO-szója termesztése. E helyzetben tehát uniós szintű megoldást kell találni. Hozzátették: a szaktárca mindent megpróbál, hogy a hazai igényeket lehetőség szerint hazai termékekkel lehessen kielégíteni. Azt azonban látni kell, hogy a több évtizedes lemaradást egyik pillanatról a másikra nem lehet behozni.