Igazi drámát jelentett sok romániai diáknak és szülőnek az idei érettségi. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy többen öngyilkosok lettek vagy megpróbáltak véget vetni életüknek az eredményhirdetést követő napokban, mert nem kapták meg az átmenő jegyet a vizsgán. A diákok szerint a tételek rendkívül nehezek voltak, ráadásul a vizsgákat fokozott szigorral felügyelték, több vizsgaközpontban biztonsági kamerákat is felszereltek az osztálytermekben.
A megméretésre jelentkező diákok alig 44 százaléka érte el a sikeres vizsgához szükséges átlagot. A román oktatási minisztériumban úgy érezték, lépni kell. A tárca új kezdeményezéssel rukkolt elő: a jegyek alapján három – kiváló, közepes és gyenge – kategóriára osztanák a diákokat. Az indoklás szerint az intézkedés célja megakadályozni a tanárokat abban, hogy jó minősítést adjanak azoknak a diákoknak, akik erre nem szolgáltak rá.
A legutóbbi érettségi alkalmával a gimnáziumi években kiváló tanulmányi eredményeket elért végzős diákok közül is sokan megbuktak. A terv értelmében olyan módszertani bizottságokat hoznak létre, amelyek úgynevezett keretteszteket fognak kidolgozni, s a különböző évfolyamokhoz, tantárgyakhoz igazítani. A felmérők eredményei szerint állapítják meg az iskolai szintű teljesítményátlagot, ez alapján pedig meghatározzák a fent említett három kategóriát.
Az ötletnek még a kormánykoalíción belül sincs egyöntetű támogatottsága. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által delegált oktatási államtitkár nem tartja kivitelezhetőnek a jobbközép demokraták elképzelését. Király András a kolozsvári Krónika című napilapnak azt mondta, számos szempontot figyelembe kell venni ahhoz, mitől gyengék, jók vagy nagyon jók az adott tanintézet osztályai, ezért egy ilyen döntést alaposan át kell gondolni. „Nem tehetjük meg, hogy ilyen rendszer alapján kategorizáljunk, hiszen némelyik közösségnek csak egyetlen iskolája van” – érvelt az államtitkár, hozzátéve: inkább felzárkóztató programokkal lehetne javítani a diákok felkészültségén. Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője viszont úgy látja, a diákok érdekeit szolgálja a teljesítményalapú besorolásos rendszer alkalmazása, mert ez alapján a pedagógusok egyénre, osztályra szabott felzárkóztató módszereket és tantervet tudnak kidolgozni.
Fokozott ellenőrzéssel oldaná meg a szaktárca a román oktatási rendszer másik komoly tanügyi problémát, az egyre nagyobb méreteket öltő iskolai lógások kérdését. Ősztől a megfigyelőkamerák használata mellett kártyás beléptetőrendszert vezetnének be az iskolákban. Az ötletről az iskolaigazgatók véleménye megoszlik, a szülők támogatják, a diákok pedig természetesen ellenzik az ellenőrizhető beléptetés bevezetését. A tervezett rendszer azonnal regisztrálja a kártya tulajdonosát, besorolja a diákot abba az osztályba, amelyhez tartozik, feljegyzi az esetleges késést, illetve annak mértékét is, és az adatokat öt percen belül továbbítja az osztályfőnöknek és az igazgatónak. Emellett a szülők is kérhetnek SMS-ben tájékoztatást arról, hogy gyerekük időben megjelent-e a tanításon. A Székelyhon hírportál által idézett minisztériumi adatok szerint csak az elmúlt tanév első fél évében harmincmillió órányi iskolai hiányzást regisztráltak országszerte, ami összeadva 3457 évet tesz ki.
origo.hu
Sajátos módon juttatott Magyar Péter még a Diákhitel Központ vezetőjeként tízmilliókat egyik fontos, mostani emberének
