Újabb per indulhat a bankok ellen

Pert fontolgat a bankok ellen egy szekszárdi ügyvéd. Gáll Ferenc állítja: ha sikerrel jár, a bíróság semmissé nyilváníthatja a devizahitel-szerződéseket. Ebben az esetben is vissza kell fizetniük az adósoknak a tartozásukat, de forintban, és a változtatások miatt megemelkedett költségek nélkül.

Érvénytelenek a devizahitel-szerződések egy szekszárdi ügyvéd szerint. Gáll Ferenc azt állítja, hogy a bankok egyoldalú szerződésmódosításai miatt oly mértékben változtak meg a feltételek, hogy az már kimeríti azt a fogalmat, amit a jog nyelvén a körülmények lényeges megváltozásának neveznek, és ami elegendő indok lehet a szerződések érvénytelenné nyilvánításához. A túlzott módosítások egyik legszembetűnőbb példája az, hogy az adósoknak sokkal több pénzt kell visszafizetniük, mint amennyit felvettek. Az ügyvéd épp ezért úgy döntött, hogy a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordul, és ha ott nem ér el eredményt, a pertől sem riad vissza.
Gáll Ferenc lapunknak elmondta: amennyiben a bíróság az adósok számára kedvező döntést hoz, vagyis semmisnek minősíti a szerződéseket, akkor az azokat megelőző állapotokat kell visszaállítani. Ez azt jelenti, hogy azt a pénzt, amit az adósok valóban megkaptak, valamilyen formában vissza kell fizetni az ügyeleti kamatokkal együtt, de azt a pluszösszeget, amelyet az ügyfél az egyoldalú szerződésmódosítások miatt fizetett ki, a banknak le kell vonnia a tartozásból. Az adósság rendezésének az ügyvéd szerint forintban kellene történnie, mivel a pénzintézetek is forintban folyósították a kölcsönöket, a szerződésekben pedig az szerepel, hogy a tartozásnak csupán a nyilvántartása történik devizában. Az ügyvéd szerint az adós nem vállalt értékállandósági kikötést, vagyis azt, hogy az aktuális árfolyamnak megfelelő törlesztést fizet.
Gáll Ferenc szerint az adósok előtt két lehetőség van attól függően, hogy már bedőlt a hitelük, vagy még tudják fizetni. Amennyiben a hitelt már felmondta a bank, az ügyfél csak a bírósághoz fordulhat; aki, ha nehezen is, de tudja törleszteni a kölcsönét, a Pénzügyi Békéltető Testületnél kereshet megoldást a problémájára.
Az ügyvéd úgy gondolja, hogy az adósok helyzetének megkönynyítése céljából a törvényhozóknak is módosítaniuk kellene néhány jogszabályt. A jelzáloghiteleseknek például bírósághoz fordulás esetén tárgyi illetékmentességben kellene részesülniük, mivel az eleve nehéz anyagi helyzetben lévő adósok jelentős része nem tudja előteremteni a szükséges összeget. Továbbá ki kellene mondaniuk, hogy csak bírósági döntés hatására lehet végrehajtást kezdeményezni, a kölcsönszerződés alapján nem. Gáll Ferenc szerint azt is törvénybe kellene iktatni, hogy végrehajtás esetén a jelzálogként felajánlott ingatlan forgalmi értékét nem lehet a hitel felvételekor elvégzett értékbecslés által megállapított ár alatt meghatározni. Így meg lehetne előzni azt, hogy az ingatlanok túlságosan alacsony áron találjanak új gazdára. Az ügyvéd emellett javasolja, hogy a Pénzügyi Békéltető Testületek kezdeményezhessék a végrehajtás felfüggesztését addig, amíg nem születik döntés az adós ügyében.