Több, a balliberális kormányzás idején született jelentős privatizációs döntés törvényessége kérdőjeleződött meg hivatalosan is 2009-ben, amikor az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2007-ben tett megállapításai nyomán a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) hűtlen kezelés gyanújával büntetőeljárást indított a Bábolnai Élelmiszer-ipari Zrt., a Mol Nyrt., a Földhitel- és Jelzálogbank, valamint a Lóversenyfogadást Szervező Kft. cégeknél lezajlott kifogásolható tranzakciókkal kapcsolatban. Noha a számvevőszék 15 milliárd forint körüli állami veszteségről számolt be, Csécsi Soma, az NNI helyettes szóvivője lapunkat arról tájékoztatta, hogy a fokozott ügyészi felügyelet mellett lezajlott eljárás egy részében 2010 végén, az ügycsoport másik részében pedig 2011. februárban megszüntették a nyomozást. A hatóság a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.-nél történt eladás előtti 900 milliós tőkeemelés ügyében, bűncselekmény hiányára hivatkozva már 2009 végén befejezettnek tekintette eljárását.
Emlékezetes: az ÁSZ 2007. évi, a privatizációkról szóló jelentése tízmilliárdos nagyságrendben tárt fel indokolatlan vagyonvesztést a Bábolnai Élelmiszer-ipari Rt.-nél. A Földhitel- és Jelzálogbankkal kapcsolatban azt állapították meg, hogy az állam úgy értékesítette a pénzintézet részvénycsomagját, hogy lemondott a tulajdonosi jogairól, s így már nem lehetett megállapítani a tulajdonosi körét. Az ÁSZ emellett elfogadhatatlannak tartotta a Mol Nyrt. eladásakor az állam által kifizetett, csaknem 400 millió forintos közreműködői díjat is. Ezért a pénzért ugyanis több cég részben ugyanazt a munkát végezte el. A Mol privatizációja 1995-ben kezdődött. A Fidesz-kormányt leszámítva a magyar állam tulajdonának részaránya folyamatosan csökkent. Az egyik utolsó nagy, 25 százaléknyi részvénycsomagot 2004 májusában értékesítették. Ekkor valószínűleg már komoly szerepet játszott a kormány döntésében, hogy a Medgyessy Péter miniszterelnök által megálmodott száznapos programok kivéreztették a költségvetést. A piacra dobott 11 millió részvény darabját 6500 forintért kínálták 2004 márciusában, amikor a tőzsdén 300 forinttal magasabb áron cserélt gazdát a papír. A privatizációt 2006-ban fejezte be a szocialista–szabad demokrata kormány, akkor az állam a maradékot, a Mol alaptőkéjének 1,73 százalékát kitevő törzsrészvényét is értékesítette.
Törvényes strómannal földet venni? A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya bűncselekmény hiányában megszüntette a bábolnai 240 hektár állami termőföld-értékesítést érintő nyomozását – közölte lapunkkal a megyei rendőrség szóvivője. Lapunk 2007-ben tárta a nyilvánosság elé, hogy Bábolna polgármesterének kérésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2007 őszén értékesítette a város határában lévő 240,7 hektárnyi szántóföldet, ám nem az önkormányzatnak, hanem két magánszemélynek. Utóbbiak elismerték, hogy az ügyletben strómanként jártak el.
origo.hu
Egyre nagyobb bajban a SPAR - heti összefoglaló
