Vallásellenes előítéletek

Lázban tartja a fogyatkozó balliberális tábort az állítólagos klerikális nyomulás az iskolai oktatás terén. Nehezményezik, hogy egyes önkormányzati tanintézmények az eddigi fenntartó település óhajának megfelelően egyházi kezelésbe kerülnek. Nincsenek kibékülve az egyházi törvénnyel sem. Azzal meg az a baj, hogy szerintük túl szűkre veszi az egyházak körét, véget vetve annak az aranyéletnek, hogy csak az nem alapított egyházat, aki nem akart. Egyszóval ismét a múltba néző feudalizmus visszatértét vizionálják. Azt a benyomást szeretnék kelteni, mintha az iskolák Rákosi-korszakbeli államosítása után most az egyháziasítása jönne.
Pedig csak helyreáll a természetes állapot. Miért lenne abnormális, ha az egyházak nagyobb részt vállalnának az oktatásból? Milyen veszély leselkedhet a gyerekekre, ha ezentúl részben az egyházakhoz kötődő tanárok pallérozzák az elméjüket? Ha az önkormányzatnak ez óriási segítséget, a lakóközösségnek pedig megnyugvást jelent, kik azok, akik megint jobban akarják tudni, mi kell helyben? Mitől félnek ezek a bérrettegők? A választ persze ismerjük már legalább húsz esztendeje: féltik a világnézeti semlegességet. S hogy mi légyen az? Ők maguk is tanácstalanok annak mibenlétét illetően. Kihüvelyezhető nézetük lényege valami olyasmi, hogy ahová a vallás beteszi a lábát, ott a semleges tanításnak egyszer és mindenkorra befellegzett, a gyermekek pedig ártó befolyás alá kerülhetnek. Az ember azt hihetné, azért e hevült ellenkezés, mert attól tartanak, hogy kasszafúrók, besurranó tolvajok, drogdílerek, szélhámosok kerülnek ki az egyházi intézményekből. De szó sincs ilyesmiről. Nem ettől remegnek. Hanem attól, hogy netán erkölcsöt is tanulhatnak ezek a minden rosszra oly fogékony nebulók. A legújabban kipécézett keceli iskola leendő igazgatója például hiába mondja el szótagolva unalomig, hogy nem lesz kötelező a hittanóra. Ha sem katolikus, sem református, sem evangélikus, sem más vallás óráira nem akarják járatni csemetéjüket a szülők, szimpla erkölcstant is tanulhat a gyerek. Ha még ez is kiveri a nyomtatott áramkört az ateizmusvédőknél, az nem jelenthet mást, mint hogy az emberi morál elsajátítását is veszélyesnek véli az MSZP, az LMP és a társutas jogvédők, szakszervezetek. Régen az egyházi átok azt jelentette: az egyház átkozott ki valakit. Ma már balliberálisul más az értelme. Az egyházakat és a vallásos embereket átkozzák ki. Az a gyanú ébredhet: legszívesebben rehabilitálnák és felmelegítenék a leninista–rákosista egyházüldözéseket.
A világnézeti semlegesség jegyében lassan a sátán-, azaz ördöghit tanítását is követelni fogják? Mert ha az ifjúkori öngyilkosságokra gondolunk, csak a vak nem látja, milyen hatalmas szükségük van a gyerekeknek a szilárd erkölcsre, önbizalomra nevelésre, a pozitív példákra, az optimista, tudásközpontú világképre. Márpedig az erkölcs olyan, kedves álbaloldali mozgalmárok, hogy nélküle nincsen nevelés. Vagy éppen a nevelés az, amit a világnézeti semlegesség álszent örve alatt ki akarnak iktatni az oktatásból? Úgy érthető lenne az erkölcstanításnak már a puszta lehetősége elleni sikoltozás.
Valójában az ateizmust, nihilizmust próbálják világnézeti semlegességként eladni. Holott ez definitíve azt jelentené: valakinek mindegy, hogy katolikus, izraelita, buddhista vagy más vallásról van szó, egyformán becsüli mindegyiket. Az ateizmus ezért nem lehet egyenlő a hitbéli semlegességgel. Mivel elutasít minden vallást. Tehát éppen azok nem felelnek meg egyházellenességükkel a világnézeti semlegesség kritériumainak, akik leghangosabban kérik számon. Az tudniillik olyasmit jelent, mint amit Kecelen terveznek. Hogy nem muszáj hittant tanulni. Vagy már az erkölcstan is üldözendő?
Miért annyival gyanúsabb nekik az egyház, mint az állam? Hiszen az állam volt a legkevésbé semleges világnézetileg és minden más szempontból hosszú évtizedeken keresztül, amíg a bolsevizmus kísértete itt grasszált és rombolt közöttünk. És milyen véletlen: nekik is az egyházi oktatással volt a legfőbb bajuk. Olyannyira, hogy csak pár egyházi iskolát engedélyeztek országszerte. Természetesen szigorúan érvényesítve velük szemben a numerus clausust az egyetemeken, főiskolákon. Bizonyos pályák szinte teljesen le voltak zárva diákjaik elől. Máshová meg csak korlátozott számú klerikális csökevényt, marxista világnézetileg nem megbízható fiatalt vehettek fel az ilyen politikailag halmozottan hátrányos helyzetű iskolákból.
Nem lehet, hogy a szovjet-szélsőbaloldali beidegződések miatt ennyire egyházellenesek? Másként nincs ésszerű indoka, honnan ez a zsigeri, beteges bizalmatlanság. A balliberálisok lettek a legmozdíthatatlanabb ókonzervatívok. Képtelenek szemernyit is változtatni begyöpösödött előítéletességükön. Vagyis helyet cserélt a két eszmerendszer. A konzervativizmus az újra való nyitottságot, a toleranciát és a racionalitást képviseli, míg a baloldalinak, liberálisnak nevezett konglomerátum a zárt, avítt, hamis, becsődölt ideológiák mellett cövekelt le és védi szektás dogmatizmusukat minden modern eszmével szemben. Nem érvelnek, mert nem tudnak mivel – ezért hamisítanak. A tényeket hamisítják. Ezért közöltek olyan torz tudósításokat a keceli iskola egyházi fenntartásba kerüléséről is. És ezért fognak a jövőben is mindent elkövetni, hogy a tények még véletlenül se befolyásolják tudatmódosításaikat. Azt híresztelik, kötelező lesz majd miséken részt venni a keceli iskolában. Meg azt, hogy aki nem hajlandó a tanári karból elmenni az istentiszteletekre, azt elbocsátják. Képesek olyan cikkeket közölni, amelyekben senkit nem kérdeznek meg az iskolából – csak azt az egy-két személyt, akinek nem tetszik a változás. Holott mindössze arról van szó, hogy az egyházi tanintézményben a megnyitó, az évzáró, valamint a névadó II. János Pál pápa születésnapján rendezett ünnepségek fognak értelemszerűen a templomban zajlani. Hát ez az a kénköves pokol, amit ne lehetne elviselni évente háromszor azoknak a tanároknak, akik amúgy aláírták a szerződést, és zavartalanul taníthatnak tovább az új vezetésű iskolában? Kik olyan szélsőséges gyűlölködők, hogy nem hajlandók egy templomba még be sem lépni? Bécsben nem mennének be a Stephanskirchébe? Vagy a Notre-Dame-ba sem tennék be a lábukat? Ugyanilyen elfogultságtól vezérelve persze arról sem számolnak be a ballib térfélen, hogy azoknak, akik nem akarták ugyanabba az intézménybe járatni gyermeküket, ingyen és bérmentve biztosították volna az útiköltséget, hogy a közeli település iskolájában tanulhasson tovább a diák. Beszédes, hogy senki nem kívánt élni a lehetőséggel.
A piarista gimnáziumban még a marxizmust is alaposabban tanították, mint az állami helyeken. Tudták, hogy ezzel fogják tanítványaikat leginkább zargatni. Paradox módon így világnézetileg részben semleges oktatást folytattak. Mert az az iskola a világnézetileg tényleg semleges, ahol nem erőszakolják rá a tanulóra a hitbéli, filozófiai meggyőződését érintő kérdéseket. És az atyák senkit nem presszionáltak. Mindenki kialakíthatta saját egyéni világképét. Ha a különböző ateista felfogású iskolák ezt a szabadságot nem tudják biztosítani, nem felelnek meg a ballib követelményeknek sem. Ahol nem lehet a katolikus, református, evangélikus vagy izraelita vallásnak megfelelő hitoktatásban részesülni, kerülendők volnának tehát saját normáik szerint. Hány, a baloldal által sokra értékelt, világnézetileg semlegesnek kikiáltott iskola teljesítené ezeket a kritériumokat? Erős a gyanúnk: igen kevés. Ezért van szükség az egyházi intézményekre. A világnézeti sokszínűség megőrzése érdekében.