Politikai manőver, humanitárius kényszerhelyzet vagy valós törekvés, esetleg ezek tetszőleges kombinációja? – ez a kérdés merült fel tegnap ismét Észak-Koreával kapcsolatban, amikor a konzervatív kommunista rezsim arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy a félsziget atomfegyver-mentesítése felé vezető úton először le kellene zárni az 1950–53 között vívott háborút egy békeszerződéssel.
– A bizalomépítés nyitányaként egy békeszerződés intézményes garanciát jelentene a kétoldalú bizalmatlanság eloszlatására, utat nyitva a kölcsönös tiszteleten és egyenlőségen alapuló kapcsolatok felé – írta kommentárjában a KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség. A cikk szerint a békeszerződés „az első lépés lenne a koreai kérdés, azon belül az atomfegyver-mentesítés felé”. Tegnap volt a koreai háborút lezáró fegyverszüneti egyezmény aláírásának ötvennyolcadik évfordulója. Békeszerződés híján a két Korea jogilag még mindig hadiállapotban van egymással. A feleket demilitarizált övezet választja el, melynek ellenőrzését ENSZ-mandátum alapján, nemzetközi erők látják el.
Eközben ritka amerikai meghívásra New Yorkba érkezett Kim Kje Gvan észak-koreai külügyminiszter-helyettes, hogy a Phenjan atomprogramjáról szóló hathatalmi tárgyalások felújításának lehetőségéről tárgyaljon amerikai illetékesekkel, köztük Stephen Bosworthszel, az Egyesült Államok észak-koreai ügyekben illetékes különmegbízottjával. Kim kifejezte reményét, hogy javulnak Phenjan és Washington kapcsolatai, s derűlátóan nyilatkozott a két Korea, az Egyesült Államok, Japán, Kína és Oroszország képviselőinek részvételével 2003-ban kezdett hathatalmi tárgyalások esélyeiről.
origo.hu
Szentkirályi a baloldalról: Hitvány showműsor, a fináléban egymásra találnak
