A világgazdaság új és veszélyesebb szakaszba lépett, ami nagyon kevés mozgásteret enged a legfejlettebb országoknak – vélte a Világbank elnöke. Robert Zoellick a Weekend Australian című hetilapnak adott, szombaton megjelent nyilatkozatában kijelentette, hogy bár az amerikai adósságosztályzat leminősítése váltott ki pánikot a piacokon, a közeljövőt tekintve nyugtalanítóbb az európai országok eladósodottságának problémája. Az adósság által fojtogatott Görögországgal és Portugáliával, valamint más fenyegetett országokkal a fizetőeszköz leértékelése lehetőségének hiányában azok a kihívások, amelyekkel az eurózóna szembesül, a legjelentősebbeknek bizonyulhatnak – vélte Zoellick. Hozzátette: a befektetők kezdik feltenni a kérdést, mennyi ideig tudja támogatni Franciaország és Németország a fenyegetett államokat anélkül, hogy veszélybe sodorná saját adósosztályzatát. Új típusú vihar küszöbén állunk, és ez nem ugyanaz, mint a 2008-as válság volt – mondta. Szerinte az eurózóna válsága könnyen a világgazdaság legsúlyosabb problémájává nőheti ki magát. Rámutatott: a 2008-as válságnak az volt a fő tanulsága, hogy minél tovább várnak az országok, annál keményebb intézkedéseket kell hozni. A fejlett államok többsége már kihasználta a teljes mozgásteret a fiskális manőverezésben, a monetáris politika a lehető legrugalmasabb, de ez nem volt elég – fejtette ki Zoellick, aki értésre adta, hogy álláspontja szerint szigorúbb rendszerre kellene áttérni.
Eközben Európa legerősebb gazdaságában, Németországban a megkérdezettek közel egyharmada szerint 2021-re már nem lesz euró. A Bild am Sonntag című vasárnapi lapban megjelent felmérés szerint a keleti országrészben élők borúlátóbbak, ott a megkérdezettek 41 százaléka vélte úgy, hogy a következő évtizedben eltűnik az euró.
Egyre több európai döntéshozó és pénzügyi szakértő áll ki amellett, hogy az eurózóna tagállamainak közös kötvény kibocsátásával kellene kezelniük a krízist. Az államkötvény az állam által kibocsátott, általában egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír, mely az állam adósságát testesíti meg. Az államkötvényeket megvásároló befektetők a lejáratkor az általuk kölcsönadott tőke mellett meghatározott nagyságú kamatot is kapnak. Ez – a kötvény hozama – annál nagyobb, minél kockázatosabbnak ítélik meg a kötvényvásárláskor az adott állam törlesztési képességét.
A németek egyelőre keményen ellenállnak a közös eurókötvény bevezetésének, ami vélhetőleg az ő költségeiket növelné. Németország polgárai szerint a közös kötvény az adósságválság közepette egyre fontosabb költségvetési szigor helyett éppen az ellenkezőjére, a felelőtlen gazdálkodásra csábítaná az eurót használó országokat. A közös kötvény ugyanis azt jelentené, hogy a 17 tagállam közösen garantálja a kölcsönök visszafizetését, megosztva egymás között a hitelfelvétel kockázatait – függetlenül reálgazdasági viszonyaiktól, költségvetésük állapotától, államadósságuk nagyságától. Az adósságválság megoldása szempontjából ennek az lenne az előnye, hogy valamennyi tagállam ugyanakkora kamatra kapna hitelt, a rosszabb helyzetben lévőknek nem kellene attól tartaniuk, hogy csak nagyon drágán jutnak pénzhez.
Soros György támogatásáról biztosította a közös eurókötvények kibocsátását, ám eközben megismételte korábbi kijelentését, miszerint Görögországnak és Portugáliának ki kellene lépnie az EU-ból és az euróövezetből tetemes adósságuk miatt. Az amerikai nagybefektető a Spiegel magazinban tegnap a dél-európaiak esetleges kilépéséről kijelentette: az unió és az euró túlélné ezt. Akár tetszik, akár nem, az euró él, és ahhoz, hogy megfelelően funkcionáljon, az euróövezeti államoknak ugyanazon feltételekkel kell refinanszírozniuk adósságaik nagy részét. Soros eközben azt ígérte az unió vezetőinek, hogy nem fog az euró gyengülésére spekulálni, azaz nem köt nagy értékű shortüzleteket a közös uniós pénz gyengülésére. Emlékezetes, hogy Soros tőzsdei ügyleteivel hozzájárult korábban több valuta, köztük az angol font gyengítéséhez.
Felügyeleti vizsgálódás. Vizsgálatot indított a Standard & Poor’snál az amerikai tőzsdefelügyelet az ország adósságának leminősítése kapcsán. A felügyelet azután nyomoz, kiszivároghatott-e a leminősítés terve a bejelentés előtt, és ha igen, élt-e vele valaki az előző napi kereskedés során – írja a Financial Times. A tőkepiaci felügyelet ezzel a lehetséges bennfentes kereskedést igyekszik kivizsgálni.
origo.hu
Ennyit még nem nevethetett Magyar Péter hazudozásain, nézze meg a videót!
