Zöld könyvet is készít a fővárosi vezetés

Sok minden kimaradt Budapest Fehér könyvéből – állítják a civil szervezetek, amelyek javaslatokat is tettek a város gazdasági és környezeti összeomlásának elkerülésére. Több egyesület nemrég találkozott a főpolgármester egyik helyettesével, és a bírálatok között szerepelt, hogy a tavaly őszi változás ellenére eddig meg sem hallgatták őket. A városvezetés szerint idő kell az elmúlt húsz év hibáinak a rendbetételéhez, ám hamarosan egy Zöld könyvet is kiadnak, amelyben a jövő konkrét lépéseit is bemutatják.

Kormányzati segítséggel együtt is összeomolhat Budapest, ha a főváros vezetői nem állítják le sürgősen a nagyberuházásokat, nem emelik meg jelentősen a tehergépkocsik behajtási díját, a parkolási díjakat – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke a Lánchíd Rádió legutóbbi Zöld gömb című műsorában.
Megjegyezte, a közelmúltban több civil szervezet vezetőjével együtt tárgyalt Bagdy Gábor (Fidesz–KDNP) főpolgármester-helyettessel a városvezetés által nemrég kiadott, úgynevezett Fehér könyvről.
Mint ismeretes, Tarlós István kormánypárti főpolgármester úgy összegezte, hogy ebben benne van az előző ciklus öröksége, a Demszky-korszak hagyatékának 50 súlyos problémája. A felsorolt ügyekhez a BKV-tól kezdve az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-n, a Főtávon át a gyógyfürdőkig szinte az összes közműcégnél történt visszaélések, éveken át tartó pazarló gazdálkodás vezetett. A főpolgármester szerint ugyan neveket nem tartalmaz a Fehér könyv, mert azokkal a nyomozó hatóságok foglalkoznak, azonban kellett egy kiindulási pont, ahonnan az új városvezetés elindulhat. A tények szerint a jóval több mint ezermilliárd forintos adósságállományt kellene néhány év alatt jelentősen csökkenteni, 173 milliárd forintos hiányt pedig „eltüntetni”.
Lukács András úgy vélekedett, hogy még fontosabb, ami kimaradt a könyvből. – A feltüntetettnek akár a többszöröse lehet a tényleges adósság, amit az elmúlt 20 év fővárosi vezetése és kormányai örökül hagytak ránk – hangsúlyozta Lukács András. Szerinte az EU-forrásokból egy fillért sem szabad ezután autópálya-építésre költeni, mert az csak a forgalmat növeli. Ehelyett a budapesti és a vidéki közösségi közlekedésre kell fordítani minden lehetséges fejlesztési pénzt. – A gyakorlatban is meg kell valósítani a használó, illetve a szennyező fizet elvet. A szinte elviselhetetlen budapesti légszennyezést hetven százalékban a gépjárműforgalom okozza. A dugódíj bevezetésével és a teherforgalmi behajtási díj szigorításával az önkormányzat évi több tíz milliárd forint többletbevételhez jutna, és javulnának a fővárosi életkörülmények – tette hozzá Lukács András, aki a parkolási díjakat is a többszörösére emelné. Emlékeztetett: ők már másfél évtizede figyelmeztették az illetékeseket, beláthatatlan következményekkel jár, hogy százezrek költöznek ki a fővárosból, adójukat az agglomerációs településeknek fizetik, miközben dolgozni visszajárnak a fővárosba.
Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke szerint a Fehér könyv BKV-s fejezetei közül jó néhány olyan terület hiányzik, amelyeknek még a felmérése sem kezdődött el. A BKV számtalan szerződése, így a reklámfelület-értékesítési, a takarítási, őrzés-védési, alkatrész-beszállítási, infrastruktúra-kivitelezési és más alvállalkozási szerződések egyenként is több száz milliós vagy milliárdos méretűek – hangsúlyozta a civil szervezet elnöke, aki szerint az sem szerencsés, hogy a kaotikus parkolási helyzet még csak említés szintjén sem szerepel. Hozzáfűzte: a kerületekben gyakran feltételek nélkül adtak ki számos magánberuházásnak, bevásárlóközpontnak engedélyt, így a főváros közlekedése, infrastruktúrája nem tudta követni a változásokat. Dorner Lajos azt is kiemelte, hogy a kényszerűen befejezendő nagyberuházások tovább viszik az adófizetők pénzét. A négyes metró fenntartására jövőre több mint 3 milliárd forintot kell költeni, miközben legkorábban is csak 3 év múlva utazhatunk rajta.
Mint arról a Greenfo.hu beszámolt, a civilek és a főváros találkozóján a Magyar Kerékpárosklub azt jelezte, még több egyirányú utcában szeretnének a forgalommal szemben kerékpározni, illetve több kerékpáros-parkolót javasolnak kiépíteni. Harkay Lukács, a civil szervezet projektvezetője a Margit hídon átadott úgynevezett kerékpáros nyomról megjegyezte: az autósokkal együtt, de mégis biztonságosan közlekedhetnek a biciklisek.
Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az egykori óbudai gázgyár a Fehér könyvben pénzügyi nehézségként szerepel, pedig súlyos környezeti ártalomról is szó van a gyártás után a területen maradt gázmassza miatt. – A területről ma is káros anyagok szivárognak a Dunába, miközben az illetékesek „csak labdáznak” a beadványokkal. Mint azt azonban lapunk megírta, a környezetvédelmi hatóság 2002-es kármentesítési határozata óta a feladattal megbízott Főgáz Zrt.-nél arra várnak, hogy a főváros mondja meg: mi legyen a területtel. Az előző MSZP–SZDSZ-es városvezetés magánberuházást tervezett ide, a terület kijátszásának végül csak a gazdasági válság vetett véget.
A civilek bírálatára, hogy már kilenc hónapja új vezetői vannak Budapestnek, és őket eddig meg sem hallgatták, Bagdy Gábor kijelentette: „a gondolkodás egy irányba halad, ugyanakkor a város minden területén rendet kell tenni, ehhez pedig idő kell”. A főpolgármester-helyettes emlékeztetett arra, hogy a főváros gazdasági programjában szerepel például a sokak által szorgalmazott dugódíj vagy az ingatlanadó kérdése, azonban az önkormányzatnak jelenleg nincs adókivetési joga. Mindezek bevezetésére az önkormányzati rendszer, a finanszírozás, a feladatok és hatáskörök átalakítása után kerülhet sor.
Tarlós István az elmúlt hetekben egyébként azt is jelezte, hogy a Fehér könyv mintájára hamarosan kiadnak egy Zöld könyvet is, amelyben az elmúlt hónapok döntéseiről, illetve a következő években várható konkrét lépésekről adnak majd számot.