A hitel kifizetése lesz a jutalom

Egy magyar vállalkozásnak különösen együtt kell éreznie a bajba jutott munkavállalókkal – szűrhetjük le a Csomiép Kft. esetéből a következtetést. A cég szokatlan módját választotta a munkahelyi jutalmazásnak: öt, kimagasló munkát nyújtó dolgozójának visszafizeti a devizahitelét. A kétségkívül szolidáris eljárás szakértők szerint jogi és adózási aggályokat is felvet.

Bodacz Péter
2011. 09. 12. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyedülálló módon jutalmazta meg öt kiválóan dolgozó munkatársát a hódmezővásárhelyi Csomiép Kft. A cég kifizette helyettük a svájci frankban felvett hitelüket. Az összeget apránként vonják le az alkalmazottak fizetéséből – számolt be tegnap a Délmagyar.hu. Mint azt Mészáros Antal ügyvezető igazgatótól a dél-alföldi napilap megtudta, volt olyan munkatársuk, akinek 300 ezer, de akadt olyan is, akinek 3,5 millió forint volt a tartozása. – A korábban felvett hitelek 78 százalékkal növekedtek a svájci frank árfolyam-emelkedése miatt, és ez rendkívül nehéz helyzetbe hozta az érintett családokat. Úgy gondoltuk, azzal segítünk legtöbbet, ha a hitelt rendezzük helyettük – fogalmazott a cégvezető.
– Dicséretes, hogy a magyar munkaadó szolidáris a dolgozóival, ugyanakkor a hitelek ilyenfajta átvállalása lényegesen bonyolultabb kérdés, mint amilyennek első ránézésre látszik – nyilatkozta lapunknak az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke. Szűcs György szerint elgondolkodtató az a nemrégiben napvilágot látott felvetés, miszerint a devizahitelek egy részének munkáltatói átvállalása a kafetéria-rendszerbe épülne be, tehát az erre a célra fordítható juttatás nem volna adóköteles. A fenti példa szerint ugyanis olyan kölcsönről vagy fizetési előlegről van szó, ami adó- és járulékköteles, és amit a nettó jövedelméből köteles visszafizetni a dolgozó. – A hitel valamilyen szintű átvállalása nem jutalom, hanem juttatás kellene hogy legyen, amivel az alkalmazott lehetőség szerint élhet – vélekedett az IPOSZ elnöke.
Számos kérdést vet fel a vállalkozó lépése Angyal József okleveles adótanácsadó szerint is. Mint megkeresésünkre a szakember kifejtette, a bankkölcsön átvállalása valójában nem más, mint hitelnyújtás; a tranzakció után mindössze annyi változik, hogy a „jutalmazott” a továbbiakban nem a banknak tartozik frankban, hanem munkaadójának forintban. Erről – ha jogszerűen akarnak eljárni a felek – hitelszerződést kellene kötni. Tisztázatlan az is, hogy mi történik, ha a hitelátvállalás után, de a munkáltatói kölcsön lenullázása előtt megszűnik a munkaviszony. – Ha ez a gyakorlat komoly teret nyerne a magas frankárfolyam mellett, az konzerválná az adósok jelenlegi helyzetét, hiszen bár a hitelt forintra váltották át, nagysága később már biztosan nem mérséklődhet – fogalmazott Angyal József.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.