A hitel kifizetése lesz a jutalom

Egy magyar vállalkozásnak különösen együtt kell éreznie a bajba jutott munkavállalókkal – szűrhetjük le a Csomiép Kft. esetéből a következtetést. A cég szokatlan módját választotta a munkahelyi jutalmazásnak: öt, kimagasló munkát nyújtó dolgozójának visszafizeti a devizahitelét. A kétségkívül szolidáris eljárás szakértők szerint jogi és adózási aggályokat is felvet.

Bodacz Péter
2011. 09. 12. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyedülálló módon jutalmazta meg öt kiválóan dolgozó munkatársát a hódmezővásárhelyi Csomiép Kft. A cég kifizette helyettük a svájci frankban felvett hitelüket. Az összeget apránként vonják le az alkalmazottak fizetéséből – számolt be tegnap a Délmagyar.hu. Mint azt Mészáros Antal ügyvezető igazgatótól a dél-alföldi napilap megtudta, volt olyan munkatársuk, akinek 300 ezer, de akadt olyan is, akinek 3,5 millió forint volt a tartozása. – A korábban felvett hitelek 78 százalékkal növekedtek a svájci frank árfolyam-emelkedése miatt, és ez rendkívül nehéz helyzetbe hozta az érintett családokat. Úgy gondoltuk, azzal segítünk legtöbbet, ha a hitelt rendezzük helyettük – fogalmazott a cégvezető.
– Dicséretes, hogy a magyar munkaadó szolidáris a dolgozóival, ugyanakkor a hitelek ilyenfajta átvállalása lényegesen bonyolultabb kérdés, mint amilyennek első ránézésre látszik – nyilatkozta lapunknak az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke. Szűcs György szerint elgondolkodtató az a nemrégiben napvilágot látott felvetés, miszerint a devizahitelek egy részének munkáltatói átvállalása a kafetéria-rendszerbe épülne be, tehát az erre a célra fordítható juttatás nem volna adóköteles. A fenti példa szerint ugyanis olyan kölcsönről vagy fizetési előlegről van szó, ami adó- és járulékköteles, és amit a nettó jövedelméből köteles visszafizetni a dolgozó. – A hitel valamilyen szintű átvállalása nem jutalom, hanem juttatás kellene hogy legyen, amivel az alkalmazott lehetőség szerint élhet – vélekedett az IPOSZ elnöke.
Számos kérdést vet fel a vállalkozó lépése Angyal József okleveles adótanácsadó szerint is. Mint megkeresésünkre a szakember kifejtette, a bankkölcsön átvállalása valójában nem más, mint hitelnyújtás; a tranzakció után mindössze annyi változik, hogy a „jutalmazott” a továbbiakban nem a banknak tartozik frankban, hanem munkaadójának forintban. Erről – ha jogszerűen akarnak eljárni a felek – hitelszerződést kellene kötni. Tisztázatlan az is, hogy mi történik, ha a hitelátvállalás után, de a munkáltatói kölcsön lenullázása előtt megszűnik a munkaviszony. – Ha ez a gyakorlat komoly teret nyerne a magas frankárfolyam mellett, az konzerválná az adósok jelenlegi helyzetét, hiszen bár a hitelt forintra váltották át, nagysága később már biztosan nem mérséklődhet – fogalmazott Angyal József.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.