Megmérgezte az erdélyi magyar közösségen, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen (RMDSZ) belüli kapcsolatokat a Verespatakra tervezett bányakitermelés ügye. Az erdélyi környezet és a Fehér megyei település jövőjéért aggódó civil szervezetek, egyszerű polgárok számára felfoghatatlan, hogy az RMDSZ az utóbbi hónapokban beállt a ciántechnológiás beruházás támogatói közé, holott korábban ellenezte a kanadai–román Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) bányatervét. A kormányon lévő politikai alakulat csúcsvezetőségén belül az idén tavasszal rendezett tisztújító kongresszus után következett be pálfordulás a 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelését célzó projekt kapcsán. Februárban ugyanis Kelemen Hunor váltotta a szövetség élén Markó Bélát, aki korábban feleslegesnek és kockázatosnak nevezte a verespataki bányanyitást, sőt, többször elmondta: a beruházói csoport gazdasági érdekei helyett az Erdélyi-szigethegységben a környezetvédelmi szempontoknak kell érvényesülniük. Ehhez képest Markó utódja – a román kormány művelődési és örökségvédelmi minisztereként – júliusban jóváhagyta a Fehér megyei kulturális és örökségvédelmi igazgatóság régészeti mentesítési bizonylatát, amely részben megszüntette a színesfémlelőhelyben gazdag Kirnyik-hegység védelmét a bányászati tevékenységtől, ezáltal jelentős akadály hárult el az RMGC beruházásának megvalósítása elől. Tegnap pedig Kelemen Hunor a marosvásárhelyi Félsziget fesztiválon az MTI-nek úgy nyilatkozott: nem lehet az évezredek óta bányászatból élő verespataki közösséget halálra ítélni, s elküldeni erdei gyümölcsöt szedni. A bánya ellenzőit arra kérte, javasoljanak alternatívát. Leszögezte, egy ember élete során bármely kérdésről megváltoztathatja véleményét radikálisan vagy kevésbé radikálisan. Mint mondta, nem kíván vitába szállni a civil szervezetekkel, tiszteletben tartja a véleményüket, és elvárja, hogy ők is tiszteletben tartsák az övét. Azt nem tudta megmondani, lesz-e az RMDSZ-nek testületi döntése Verespatakról.
A környezetvédő szervezetek tüntettek a miniszter ellen, 77 romániai magyar civil szervezet pedig közös nyilatkozatban szólította fel a tárcavezetőt: vonja vissza a régészeti mentesítési bizonylatot, ellenkező esetben mondjon le miniszteri tisztségéről. A magyar civil szervezetek szerint Kelemen hozzáállása a bányaprojekthez „elfogadhatatlan és szégyenteljes”, amellyel „az egész romániai magyar közösséget kompromittálta”. A szövetségen belül azután robbant ki éles vita, hogy a civilek petícióját a napokban aláírta Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu román államfő kisebbségügyi tanácsadója, aki évekkel ezelőtt az RMDSZ szenátoraként törvénytervezetet terjesztett a bukaresti parlament elé a ciántechnológia romániai betiltásáról (a dokumentumot érdemben azóta sem vitatták). Eckstein markáns álláspontja „kiverte a biztosítékot” Kelemennél, aki felszólította a ciántechnológiás beruházást ellenző politikust: vagy RMDSZ-tagként viselkedik, vagy továbbra is elhatárolódik az alakulat elnökétől – ez esetben azonban „oda megy, ahová akar”.
Eckstein leszögezte: ha a szövetség vezetői úgy gondolják, hogy egy véleménykülönbség miatt, vagy mert nem szereti a ciánt, kirúghatják az alakulatból, áll elébe a döntésnek, önszántából azonban nem távozik az RMDSZ-ből, sőt továbbra is károsnak tartja a ciántechnológiás projektet.
Az RMDSZ-en belüli nyilatkozatháború odáig fajult, hogy az alakulat Szabadelvű Kör elnevezésű platformja – amelynek Eckstein az alelnöke – a hét végén nyílt levélben fejezte ki megdöbbenését Kelemen ultimátuma miatt. Ironikus hangvételű válaszában Kelemen felrója Eckstein-Kovácsnak, hogy annak idején a szélsőségesen nacionalista, Nagy-Románia párti Gheorghe Funarral közösen terjesztette be a ciántechnológia betiltását célzó törvénytervezetet, s azt sugallja: a szabadelvűeknek az fáj, hogy februárban őt, s nem Ecksteint választották az alakulat elnökének. Kelemen a beruházást ellenzők népes táboráról azt nyilatkozta: ez ügyben „nem fog polemizálni nőszövetségekkel vagy más szervezetekkel, amelyek környezetvédelmi aktivitása az utóbbi időszakban nem volt ismert”.
Sokan felháborodtak amiatt is, hogy az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betöltő Borbély László környezetvédelmi miniszter – 160 millió dolláros „pénzügyi garancia” ellenében – hajlandó kibocsátani a környezetvédelmi engedélyt a kanadaiaknak, holott 2008-ban elődje, a szintén RMDSZ-es Korodi Attila felfüggesztette a bányaprojekt engedélyezési folyamatát. Elemzők szerint Borbély „engedékenysége” mögött az húzódhat, hogy a román korrupcióellenes ügyészség befolyással üzérkedés és korrupció gyanújával vizsgálatot indított ellene, felesége és anyósa, valamint egyik minisztériumi tanácsosa ellen.
origo.hu
Alaposan helyretették Joe Biden emberét, David Pressmant
