Frankofón szurkapiszkák

Egyre sűrűbben válnak gúny tárgyává nyugat-európai országokban a románok, akiknek létszáma ezeken a területeken becslések szerint a hárommilliót is meghaladja, megítélésük pedig nem nevezhető kedvezőnek a bűnelkövetési statisztikákban elfoglalt „előkelő” helyezésük miatt. A nyugati média híradásaiban, sőt szórakoztató műsoraiban rendszeresen a lopás, rablás vagy koldulás kapcsán kerülnek terítékre. Akárcsak rögtön a kommunizmus bukása után, amikor az egész kontinenst bejárta a hír, miszerint Bécsben román állampolgárok hattyúkat ettek a schönbrunni kastély parkjának tavaiból.
Napjainkban a románok elsősorban Franciaországban kerültek a figyelem középpontjába. A Canal+ kereskedelmi csatorna a román és a francia labdarúgó-válogatott nemrég Bukarestben játszott mérkőzése előtt sugárzott műsorának szereplői tetves, mosdatlan koldusokként, tolvajokként írták le Románia lakóit. A durva megjegyzések egy kabarénak szánt stúdióbeszélgetés során hangzottak el három, álarcot viselő alak szájából. A többek között a futballmeccs végeredményét latolgató Les Guignoles de l’Info (A hírek bohócai) című tévéműsorban az egyik bábszereplő azt fejtegette, nem tudni, a mérkőzés elkezdődik-e egyáltalán. Szerinte ugyanis amikor a bíró feldobja az érmét a térfelek elosztásának eldöntése érdekében, „nem biztos, hogy az földet is ér, mivel annyi román lesz a helyszínen”. A hírbohócok szerint „köztudott, hogy Romániában nem a futball, hanem a koldulás számít nemzeti sportnak”, egyikük pedig azt a taktikát ajánlotta Laurent Blanc játékosainak, óvakodjanak a román futballistákkal való közvetlen érintkezéstől, „mert tetvesek”.
A műsor nyomán bukaresti politikusok felszólították Teodor Baconschi külügyminisztert, kérjen hivatalos magyarázatot a románokat sértő és szidalmazó kijelentésekért, a szenátus alelnöke pedig levélben követelt szankciókat a francia csatornára a párizsi médiahatóságtól. A román diplomácia vezetője azonban nem kívánt tiltakozni, mondván, ezzel nevetségessé tenné magát. A frankofónia jegyében hagyományosan jónak mondott francia–román kapcsolatok tehát egyáltalán nem felhőtlenek, ennek fő oka pedig a bűnözés. Claude Guéant belügyminiszter nemrég nem véletlenül nevezte aggasztónak a román bűnözők jelenlétét. A Franciaországban elkövetett bűntettek két százalékát az ő számlájukra írják, a többségében cigány elkövetők fele pedig kiskorú. Párizs körzetében a románok által elkövetett bűncselekmények ez év első felében 73 százalékkal nőttek 2010 hasonló időszakához képest, tíz bíróság elé állított közül egy román. Jórészt a Romániából származó kéregetők miatt tiltották be a napokban a Champs-Elysées-n a hatóságok a koldulást, ugyanakkor a párizsi kormány tavaly óta több száz romániai romát küldött haza, akiknek az útiköltségét is megtérítette. A „hazatoloncolás” kapcsán egyébként a The Guardian nemrég epés kommentárt fűzött ahhoz, hogy a St. Etienne labdarúgócsapata 700 ezer euróért leigazolta Banel Nicolitát, a bukaresti Steaua roma származású, román válogatott játékosát. „Miközben a párizsi hatóságok fizetnek, hogy megszabaduljanak a romáktól, a francia klub nem kevés pénzt ad egy cigányért” – jegyezte meg a brit lap.