Az April Foley akkori budapesti amerikai nagykövet által aláírt, 2007. február 8-án keltezett diplomáciai távirat szerint a Jordániát, Izraelt és Ciszjordániát érintő közel-keleti körútjáról hazatérő Göncz Kinga külügyminiszter a Foley-val folytatott megbeszélésen elárulta: a kormány titokban arra utasított magyarországi egyetemeket, hogy ellenőrizzék a hazánkban tanuló 600-700 iráni diákot, és lehetőség szerint korlátozzák őket abban, hogy „érzékeny tárgyakhoz” hozzáférésük legyen. Göncz Kinga elmondta, a kormány mindezt az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1737-es, az Irán elleni szankciók bevezetéséről rendelkező határozatának „szellemében” teszi.
*
Göncz Kinga az amerikai nagykövettel folytatott megbeszélésen megjegyezte, hogy a Közel-Keleten nagy az aggodalom Irán miatt, amelynek „nyilvánvalóan kapcsolata” van a Hamász palesztin radikális mozgalommal. A külügyminiszter megerősítette a magyar kormány elkötelezettségét, hogy eleget tesz az ENSZ Biztonsági Tanács 1737-es, az Irán elleni szankciók bevezetéséről rendelkező határozatának. A 2006. december 23-án elfogadott határozat megtiltja az ENSZ-tagállamoknak, hogy olyan anyagokkal és technológiákkal lássák el Teheránt, amelyek hozzájárulhatnak az iráni atomprogram fejlesztéséhez. Göncz Kinga elmondta, létezik ugyan „alacsony szintű gazdasági kapcsolat” iráni és magyar vállalatok között – ilyen például a Mol –, de ez nem gátolja a budapesti kormányt abban, hogy „szigorúan betartsa” a határozat rendelkezéseit.
Hogy a Gyurcsány-kormánynak külpolitikai kérdésekben gyakran nem volt álláspontja, és a legtöbb esetben Brüsszeltől vagy Washingtontól várta a választ, alátámasztja több, 2006 végén és 2007 elején keltezett távirat is. Ezek szerint Budapest gyakran megelégszik azzal, hogy sajátja helyett az Európai Unió álláspontját hangoztassa. April Foley a Gyurcsány-kormány külpolitikájáról írt elemzésében arra világított rá, hogy a határon túli magyar kisebbségekkel kapcsolatban visszafogott a kabinet, sok a retorika, de elmaradnak a tettek.
Az Origo által idézett másik távirat szerint felháborította a Vatikánt, hogy a II. János Pál pápával 2004 decemberében találkozó Gyurcsány Ferenc a magyar papok politikai szerepvállalása miatt panaszkodott, majd hallgatott arról, hogy erre milyen választ kapott II. János Páltól. Az Egyesült Államok vatikáni nagykövetségének jelentése szerint feszültség volt tapintható Budapest és a Szentszék között.
– Most is azt mondom a külföldi diplomatáknak, hogy ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek: amit csinálok – nyilatkozta tegnap a miniszterelnök egy nappal azután, hogy a magyar sajtóban megjelent, a WikiLeaks által közzétett táviratok egyike szerint a 2006-os választások előtt arról beszélt diplomatáknak: a kampányban „hagyják figyelmen kívül”, amit mond. Az MSZP arra szólítja fel a kormányfőt, hogy kérjen bocsánatot hazugságaiért.
origo.hu
Magyar Péter pártja gyurcsányista cégvezetőket ajánl Karácsony Gergely figyelmébe
