Fél év, több mint félmilliárdos adóbevétel – ezek a legfontosabb adatai az idei offshore-adóamnesztiának.
A januárjától élő jogszabály kimondja: amennyiben az üzletember tíz százalék adót fizet itthon a külföldről származó vagy offshore cégben, külföldi bankszámlán tartott vagyona után, akkora pénz eredetét sem az adóhatóság, sem az igazságszolgáltatás nem firtathatja.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal kérdésünkre közölte, hogy június végéig 647 millió forinthoz jutott az államkincstár a tízszázalékos offshore-adó nyomán. Mindez azt jelenti, hogy a mögöttünk hagyott hónapokban hat és fél milliárd forint tért haza az adóparadicsomokból.
Az értékek némi magyarázatra szorulnak. Ezek szerint bár a jogszabály januárban lépett hatályba, a külföldi vagyonok hazautalásának tényleges lehetősége csupán március közepén nyílt meg. A paragrafusok ugyanis úgy szólnak, hogy az offshore-pénzt hatóságilag kijelölt, idehaza működő bankhoz kell utalni, s a hitelintézet vonja le a tízszázalékos közterhet, amit az üzletember nevének feltüntetése nélkül, anonim módon továbbít az államkasszához. Elsőként, ez év március közepén az OTP nyitotta ki kapuit az offshore-pénzek előtt, majd két hónappal később hasonlóképpen tett a Raiffeisen is. A külföldi vagyonukat hazahozni szándékozók azonban június 20-tól az Erstéhez, illetve július elsejétől az MKB-hoz is fordulhatnak.
A dátumok rávilágítanak arra, hogy a szóban forgó hat és fél milliárdot voltaképpen bő három hónap alatt utalták vissza az üzletemberek, ami átlagosan havi kétmilliárd forint hazahozatalát jelenti. A bankok számának emelkedése pedig azt sejteti: várhatóan majd ősszel indulhat el a nagyobb pénzmozgás.
origo.hu
"A hétszentségit neki!" – Kocsis Máté nem hagyta szó nélkül Tseber Roland fenyegetőzését
