Ma már valamennyi gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény (gyermekotthon) a törvényi előírások szerinti formában és feltételek között működik. Részben emiatt vált indokolttá, hogy felülvizsgáljuk az ágazathoz tartozó, ám csak gazdaságtalanul működtethető, feleslegessé vált és megüresedett ingatlanok helyzetét, s további hasznosításának lehetőségét – olvasható az előterjesztésben. A Csomós Miklós és Bagdy Gábor főpolgármester-helyettesek által jegyzett dokumentum nyolc ingatlan forgalomképessé nyilvánítására és az ágazat vagyoni köréből történő kivonására tesz javaslatot szeptember elsejétől. Az ingatlanok jelentős része a XII. kerületben, Buda zöldövezetében, a Mátyás király, a Budakeszi, valamint a Rege úton található, ezek többsége villaépület.
*
Van közöttük, amely országos egyedi műemlékvédelem vagy helyi (kerületi) jelentőségű építészeti értékek védelme alatt áll. A többi épület a VII., a X. és a XV. kerületben található. Az ingatlanok összes hasznos alapterülete több ezer, a hozzájuk tartozó telekterület pedig több tízezer négyzetméter. Van közöttük egykori gyermekotthon, lakásotthon, nővérszálló és utógondozó is.
Az előterjesztésben az áll: az ingatlanok teljes felújításra szorulnak, s nagy anyagi ráfordítással sem alakíthatók át gazdaságosan működtethető intézménnyé. Őriztetésük és a vis maior káreseményekből eredő helyreállítások nagy anyagi terheket ró a Fővárosi Önkormányzat Aga Gyermekotthonára, a Sztehlo Gábor Gyermekotthonra, az Utógondozó Otthonra, a Csecsemőket, Kisgyerekeket és Fogyatékosokat Befogadó Gyermekotthonra, a József Attila Gyermekotthonra, valamint a Bokréta Lakásotthonra, ennek fedezetét a működési kiadásokból kénytelenek finanszírozni.
A nyolc ingatlan bruttó nyilvántartási értéke 2899000000 forint, azaz a gyermek- és ifjúságvédelmi ágazat ingatlan vagyon értékének több mint 13 százalékát teszi ki.
Ha az ingatlanok értékesítéséből a fővárosi önkormányzatnak bevétele származik, úgy megoldható lenne, hogy az ágazat hétéves fejlesztési terve 2016–2017. éveiben, továbbá a 2011–2014. évi választási ciklusra szóló gazdasági programban is szereplő, 450 millió forintos összértékű „Egészségügyi gyermekotthon építése” elnevezésű beruházás korábban kezdődjön meg. Az új egészségügyi gyermekotthon a jelenleg a XII. kerület Széchenyi emlékúton működő egészségügyi gyermekotthon kiváltását szolgálná, amely egy országos műemlékvédelem alatt álló villaépületben működik. Az intézményben jelenleg halmozottan fogyatékos gyermekek gondozása folyik annak ellenére, hogy az épület alaprajzi elrendezése miatt nem alkalmas – és sem műszakilag, sem a védettsége miatt nem tehető alkalmassá – súlyosan fogyatékos gyermekek elhelyezésére. Az új egészségügyi gyermekotthon felépítése ugyanezen intézmény Soroksári úti telephelyén lenne kivitelezhető.
Egy másik előterjesztés szerint az említetteken kívül még egy ingatlan intézményi körből való kivonását és forgalomképessé nyilvánítását kezdeményezi. A Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon gyermekotthoni szervezeti egysége annyiban tér el a többitől, hogy a XVI. kerület Körvasútsor 24. szám alatt jelenleg is működik a gyermekotthon. A javaslatot az előterjesztők azzal indokolták, hogy az intézményben folyamatosan csökken az ellátottak száma, míg a 2005-ös induláskor 11-en voltak, ma már csak 6 gyermek, illetve fiatal felnőtt nevelkedik. Az intézmény különleges ellátást biztosít ép értelmű és enyhe fokban értelmi fogyatékos, hallássérült gyermekeknek, valamint utógondozói ellátást az otthonban nagykorúvá vált fiatal felnőtteknek. Őket más intézményben helyeznék el.
Nemrég egy hasonló előterjesztésről számoltunk be, amely módosítaná a fővárosi kórházak alapító okiratát, s számos ingatlant kivenne belőle. Ezzel a jelenlegi „korlátozottan forgalomképes” kategóriából átsorolná azokat a „forgalomképesbe”. Így ezek az épületek nem kerülnének a fekvőbeteg-ellátó intézményekkel együtt állami tulajdonba, s értékesíthetővé válnának. Az előterjesztés szerint ezek az ingatlanok a kórházak alapfeladatainak ellátásához nem szükségesek.
Gyors reagálás az ÁNTSZ-nél. Azonnali adatcserét tesz lehetővé az egészségügyi szolgáltatókkal az ÁNTSZ-nél megvalósult informatikai fejlesztés, így a szervezet a jövőben gyorsabban és hatékonyabban reagálhat a közegészségügyi és járványügyi helyzetekben. A projekt zárása alkalmából tartott sajtótájékoztatón Paller Judit országos tiszti főorvos a mintegy kétmilliárd forintos uniós támogatásból megvalósult informatikai fejlesztést korszakváltásnak nevezte az ÁNTSZ működésében. Helyettese, Kovács Attila a rendszer előnyeként egy példát is említett: egy háziorvos, ha fertőző betegség gyanúját észleli, az elektronikus felületen azonnal jelenteni tudja azt a szolgálatnak, az orvos pedig ugyanezen a rendszeren keresztül hamarabb lekérdezheti az elkészült vizsgálati eredményt is.
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat