Tegnap ismét félelmetes magasságokba emelkedett a frank árfolyama. A svájci fizetőeszköz rövid ideig 251 forinton is járt, de a nap nagy részében 248 és 250 forint fölött tartózkodott. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a forint gyengülése mögött nemzetközi trendek állnak, amelyekre a hazai gazdaságnak vajmi kevés befolyása van. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője lapunknak rámutatott, hogy a világ befektetőin ezekben a napokban újra a pánik jelei mutatkoznak. Az idegesség egyik oka az, hogy továbbra sem tisztázódott, miként oldható meg az Európát sújtó adósságválság.
A déli országok problémáinak elhúzódása hazánkban elsősorban a devizahiteleseket sújtja. Arról ugyan még nem készültek kimutatások, hogy a frank augusztusban tapasztalt szárnyalása milyen hatással volt a hitelbedőlésekre, de nem sok jóval kecsegtet, hogy a Magyar Nemzeti Bank nyári adatai szerint már a frankerősödés előtt megugrott a nem fizető adósok száma. Márciusról júniusra a harminc napon túl késedelembe esett kölcsönök állománya több mint tíz százalékkal nőtt. A kilencven napnál hosszabb csúszásban lévő tartozások állománya már 912 milliárd forint közelében van, holott márciusban még 800 milliárd forint közelében járt ez az összeg.
Ha csak a devizaalapú lakáshiteleket vesszük górcső alá, akkor is azt látjuk, hogy az állomány 13 százaléka tartozik a problémásak közé. A forintalapú lakáshiteleknél ugyanakkor még nagyobb az elmaradások aránya: a késésben lévő állomány meghaladja a 15 százalékot. Ráadásul a kölcsönök közel tíz százalékát már egy évnél régebben nem tudja fizetni az adós. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél még rosszabb a helyzet: az ebbe a típusba tartozó devizahiteleknek kevesebb mint kétharmada tartozik a problémamentes kölcsönök közé, míg a forinthitelek állományának egynegyedét nem tudják időben törleszteni az ügyfelek.
A gépjárműhitelek helyzete már-már tragikusnak nevezhető, ráadásul meglepő módon nem a frankadósokon fogott ki igazán az autóvásárlás, hanem azokon, akik hazai fizetőeszközben vettek fel hitelt. A forintalapú gépjárműkölcsönök teljes állománya ugyanis 42,5 milliárd forintot tesz ki, de ebből csupán 11,7 milliárd forintnyi tekinthető problémamentesnek, az egy éven túli késésben lévők összege már meghaladja a huszonegymilliárd forintot. Vagyis ezen kölcsönök fele már több mint egyéves elmaradásban van. A devizaalapú autóhiteleknél valamivel jobb a helyzet: a 220 milliárd forintos állományból 137,5 milliárd forintnyival nincs baj, a kilencven napot meghaladó késések állománya pedig közel jár a húszmilliárd forinthoz. A folyószámlahitellel rendelkező ügyfelek szintén nincsenek könnyű helyzetben. Összesen 460 milliárd forinttal tartoznak, de közel a felével, több mint 210 milliárd forintnyi állománnyal már problémák vannak.
Újabb mentőakciók jönnek. Konkrét döntéseket hoz a devizahitelesek védelme érdekében a Fidesz–KDNP frakciószövetség jövő heti, háromnapos ülésén – jelentette ki az MTI szerint Szijjártó Péter. A miniszterelnök szóvivője arról is beszélt, hogy szükség esetén a kétharmados parlamenti többség szeptember végére meg is alkotja a törvényt ehhez. A szóvivő nem árult el részleteket az új intézkedésekről. A kormány tegnap benyújtotta az árfolyamrögzítésről szóló törvény módosításáról szóló javaslatát a parlamentnek. A változtatásra azért van szükség, hogy a lehetőséggel a 2015 januárját megelőzően lejáró kölcsönök igénybevevői, továbbá a Fészekrakó programban részt vevők is élhessenek.
origo.hu
Itt nézheti élőben a budapesti árvizet - videó
