A sokak által középkori ájtatossági gyakorlatnak vélt zarándoklat Lengyelországban ma is virágkorát éli. A lengyel katolikus hírszolgálat a napokban egy felmérésben arról kérdezte olvasóit, vajon mi lehet a lengyel katolicizmus egyik legérdekesebb jelenségének fő motiváló tényezője? A válaszadók legnagyobb része (36 százalék) szerint a zarándoklás fő célja, hogy valamilyen szükséges kegyelmet elnyerjünk. A visszajelzők 30 százaléka az erős Mária-tiszteletet, míg 17 százalék a hagyományt tekintette a legfőbb motiváló erőnek. A cél 7 százalék szerint a kapcsolatteremtés, 6 százalék a szabadidő hasznos eltöltésének tekinti, míg 4 százalék úgy véli, más okokból zarándokolnak az emberek.
A lengyelországi zarándoklatok fő központja a czestochowai Jasna Góra, a Fekete Madonna világszerte ismert kegyhelye. A magyar alapítású pálos rend fehér ruhás szerzetesei július közepétől fogadják a kisebb-nagyobb csoportokat az ország különböző településeiről. A legnépesebb zarándoklatok augusztus 15., Nagyboldogasszony, és augusztus 26., a Czestochowai Szűzanya ünnepe előtt érkeznek. A kegyhely hivatalos adatai szerint idén augusztus 1–15. között 54 zarándoklatban mintegy 84 500 zarándok kereste fel a kegyhelyet. A legismertebb és egyik legrégebbi gyalogos zarándoklat Varsóból indul augusztus 6-án. A zarándokok 9 napon át mintegy 250 km-es utat tesznek meg, és augusztus 14-én, Nagyboldogasszony ünnepének vigíliáján vonulnak be ünnepélyesen a történelmi múltat őrző zarándokhelyre.
A varsói zarándoklat 1711-ben, több más zarándoklathoz hasonlóan, fogadalmi zarándoklatként született egy évek óta pusztító pestisjárvány idején. Azóta minden évben elindul a zarándokok kisebb-nagyobb csoportja Jasna Góra felé. Lengyelország viharos történelme során, a felosztás éveiben (1772– 1918), s különösen a II. világháború idején a zarándoklás számos nehézségbe ütközött, mégis voltak még ezekben az években is, akik a tilalmak és megtorlások ellenére sem hagyták, hogy a zarándoklatok folytonossága megszakadjon. Idén a varsói gyalogos zarándoklat 300. évfordulóját ünnepelte. Az alkalom jelentőségét növelte, hogy ez volt az első olyan év, amikor nyilvánosan ünnepelhették a különleges jubileumot. A 100. és 200. évfordulók ugyanis Lengyelország felosztásának időszakára estek, amikor ünneplésre gondolni sem lehetett. Az idei évfordulóra „300 év kitartás. A varsói gyalogos zarándoklat 1711– 2011” címmel Grzegorz Górny szerkesztésében impozáns album is megjelent.
Gyalogos zarándoklás azonban kevésbé ismert kegyhelyekhez is kapcsolódik. Bár ezek a zarándoklatok létszámukban meg sem közelítik a Jasna Góra-i nagy zarándoklatokat, mégis érdekes színfoltot alkotnak a maguk nemében. A napokban zarándokolnak a lengyelországi pravoszláv hívek a pravoszláv Jasna Góraként ismert Grabarka kegyhelyére, míg Bialystok városából ökumenikus zarándoklat tart a vilniusi Ostra Brama kegyhelye felé. A három országon (Lengyelország, Fehéroroszország, Litvánia) át ívelő vilniusi zarándoklat egyik sajátossága, hogy résztvevői között különböző felekezetekhez tartozó, sőt kereső emberek is vannak Lengyelország egész területéről. Grodnóban a lengyel zarándokokhoz egy mintegy hetvenfős fehérorosz csoport is csatlakozik. A zarándokok útközben betérnek minden templomba, s az elmúlt évekhez hasonlóan a helyiek vendégszeretetére is számítanak. A zarándoklat így egyben a felekezetek és népek közötti kapcsolatok ápolását is elősegíti.
origo.hu
Itt vannak a legfrissebb adatok, így áll a Duna tetőzése Budapesten
